Valaha köröskörül fal védte Sopront az ellenségtől, mint más városokat is. A kapuknál ellenőrizték, ki lép ki és be. A toronyból azt is meg lehetett figyelni, hol van tűz, amit az őrök éjjel lámpással, nappal zászlókkal adtak hírül. Később toronyzenészek jelezték az időt trombitaszóval a Tűztorony erkélyéről. Akkor is trombitáltak, ha tűz ütött ki, illetve ha ellenség vagy fontos látogató közeledett.
Sajnos a lángok a tűztornyokat sem mindig kímélik. A soproni egy baleset miatt égett le 1676-ban. Néhány év múlva újjáépítették. A mai látogatók belülről is megnézhetik, sőt, aki a sok-sok lépcsőn fellépeget, pont ugyanarról a körerkélyről tekinthet le Sopronra, ahonnan egykor a toronyőrök.
Lenyűgöző látványban lesz részed, ha ide látogatsz. Óriási sziklafalak között járhatsz-kelhetsz, ahol a bányászok korábban hatalmas, barlangszerű termeket vájtak ki. Sokáig kedvelt építőanyag volt az itteni mészkő, ami 10-12 millió éve, egy egykori tengerből maradt hátra, és tele van megkövesült állat- és növénymaradványokkal. A bányászat megszűnt, a kőcsarnokok egyikében ma barlangszínház működik.
A barlang Témapark-kiállításán őslénytani bemutatót láthatsz, és egy időalagút is vár rád, amelyben a mészkő keletkezését követheted nyomon. A környék természeti értékeivel a Sziklai Benge Tanösvényen ismerkedhetsz meg; a kőfejtő tetejéről akár a gyönyörű Fertő-tavat is megcsodálhatod.
Valamikor bencés apátság működött Jákon. Egy nemes, Jáki Nagy Márton alapította a 13. században, ám ennek a kolostornak a falait már rég lebontották. A templom többször megrongálódott, villámcsapás is sújtotta, de szerencsére megmaradt. Román stílusú, így erődítményre emlékeztető, tömör, vaskos falak, zömök pillérek és tornyok jellemzik.
Az épület díszes főbejárata bélletes: legnagyobb, kőoszlopos kapunyílásán belül még sok hasonló található egyre csökkenő méretben. A legbelső foglalja magában a nyitható fakaput. A pesti Városligetben található Jáki kápolnához e kapuzat pontos mását építették meg.
Kőszegen mindennap 11 órakor megszólalnak a harangok. Arra a nevezetes várostromra emlékeztetnek, amely 1532-ben zajlott itt, Jurisics Miklós várkapitány vezetésével. A várat 70-80 ezer fős török sereg próbálta megszerezni. A kapitánynak kevesebb mint 50 katonával és a várba menekült környékbeliek segítségével kellett helytállnia.
Még többet tudhatsz meg a vár történetéről a helyszíni kiállításon. Azt is láthatod, milyen volt egy földesúr asztala és konyhája, vagy hogy milyen volt egy igazi lovagterem. A fegyvertárban kiderítheted, miféle fegyvereket használtak a középkorban. A várban akár te magad is kipróbálhatod az íjászkodást!
Hitted volna, hogy Európa legnagyobb gyógyhatású melegvizes tava nálunk, a Hévízi-gyógytó Természetvédelmi Területen található? Csodás erdő és park övezi, szélvédett és gyakran sejtelmesen párás. Még télen sem hűl ki. Több forrás táplálja, melyek egy 38,5 méteres mélységben rejtőző, víz alatti barlangból törnek elő. Gyönyörű indiai vörös tündérrózsák is úszkálnak a vizén, melyeket a 19. század végén telepítettek ide.
A fürdőhely fejlesztését az 1700-as években kezdte meg gróf Festetics György. Egész évben sokan járnak ide ízületi és más problémák kezelésére, a világ minden tájáról. Gyerekeknek a gyógyvízben fürdőzni nem ajánlott, de a parti medencéket ők is használhatják.
A Festetics család a 18. században szerezte meg Keszthelyt, még kastély nélkül. Később aztán az is meglett, bár nem gyorsan - körülbelül 140 évbe telt, mire maihoz hasonló formáját elnyerte. A Festeticsek mások javára is sokat tettek: kórházat, gimnáziumot, mezőgazdasági főiskolát alapítottak, támogatták a művészeteket.
Festetics György gróf többször rendezett Helikon ünnepségeket a 19. században neves írók meghívásával. Ezért viseli a Helikon nevet a kastélymúzeum is, melynek kiállításai a 18-19. századba repítenek vissza, bemutatva a főúri életformát. Itt látható hazánk egyetlen épen maradt főúri magánkönyvtára is.
Volt egyszer Somogy megyében egy Csopak nevű falu, amit ma már hiába keresnénk. A török hódítás idején lerombolták, elnéptelenedett, és később sem építették újjá. A temploma azonban emlékeztet minket arra, hogy létezett. Nagyon régen, a 12. században épült, és mára már csak a tornya meg néhány fala maradt meg, melyek magányosan állnak a pusztában, a Somogyvámos nevű település közelében.
A kora középkori templomok rendszerint rendkívül vastag falúak, ablakaik pedig lőrésszerűek és kicsik - ahogyan azt itt is megfigyelheted. Ennek persze megvan a maga oka. Ha ellenség támadt a falura, a lakosság az erődítményszerű épületbe menekülhetett, és onnan védhette magát a támadók ellen.
Káprázatos balatoni panoráma egy különleges helyről, a Xantus János Gömbkilátóból - ebben is részed lehet Balatonbogláron. A 15 méter átmérőjű, gömb alakú építmény az 1950-es években készült alumíniumból. Látványosságként szerepelt a brüsszeli világkiállításon, majd a Budapesti Nemzetközi Vásáron is. Mai helyére az 1960-as évek végén került, és később nevezték el Xantus János természettudós-néprajzkutatóról.
A Várdombon álló Gömbkilátó környékén nem csak nézelődni, kirándulni lehet, mozgalmasabb programlehetőségek is akadnak az egész család számára. Van itt bobpálya, kötélpálya, lehet drótkötélen csúszni, falat mászni, íjászkodni, hófánkpályán siklani, de akár trambulinon vagy légvárban ugrálni is.
A Balaton környékének egyik legszebb része a levendulájáról is híres Tihanyi-félsziget. Már messziről láthatod rajta azt a két, 35 méter magas templomtornyot, amelyek a tihanyi apátság templomához tartoznak. Az apátság egy kolostor, amit kevéssel a magyar államalapítás után, 1055-ben hozott létre I. András király bencés szerzeteseknek. A mai kéttornyos templom csak jóval később, a 18. században épült hozzá.
Első eredetiben fennmaradt, hiteles oklevelünk, a tihanyi apátság alapítólevele latin szövegű, de különleges módon már 58 magyar szót is tartalmaz. Kézzel írták állatbőrből készült pergamenre, nem véletlenül: 1055-ben nemhogy számítógép, de papír és nyomda sem volt még Európában.
Időutazás a középkorba? Képzeletben ez is lehetséges, e vár falai között pedig szinte megelevenedik a múlt. Felvonóhídon sétálhatsz be, megnézheted például a darabontok szobáját, a börtönkiállítást, a püspöki fogadó- és tanácstermet, a várkápolnát, a műhelyeket, a sütőházat és a konyhát. Az erődítményt az első tatárjárás után, a 13. században építtette a veszprémi püspök IV. Béla király parancsára.
A vár többször átépült, bővült, a török időkben a Veszprémből idemenekülő püspökségnek is otthont adott. A várhegy lábánál lévő élménypark és rendezvénycsarnok a viadalok világába visz: lovasbemutatókat, hadigép-kiállítást, török ostromtábort láthatsz, történelmi játszóparkban is játszhatsz.
Elképzelted már, milyen lehetett régen egy várban katonáskodni? A komáromi Monostori erőd kőfalai között sétálgatva könnyen megteheted. A hatalmas, védművekkel ellátott, 19. századi építményt régen katonai kiképzőközpontként és fegyverraktárként használták. A közelében két kisebb erőd is meglátogatható: az Igmándi és a Csillag. Az erődrendszer további érdekes részei a Duna túlpartján, Szlovákiában találhatók.
A katonákat természetesen élelmezni kellett, ezért a Monostori erődnek élelmiszerraktára, magtára, péksége is volt. A magtár termeiben ma Kenyérmúzeum tekinthető meg. Más helyiségekben hadtörténeti és egyéb izgalmas kiállításokkal várják a látogatókat.
A honfoglalást követően Géza fejedelem Esztergomot választotta székhelyéül, kővárat is építtetett ide. A legendák szerint e városban született fia, a későbbi Szent István, akit itt kereszteltek, majd itt is koronáztak királlyá. István uralkodása alatt Esztergom érseki központ lett, Várhegyén épült az ország első székesegyháza. Ennek helyén áll a mai bazilika, azaz a Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház.
A 19. században ismét felújított templom hazánk legnagyobb egyházi épülete és az országban a legeslegmagasabb is. Legalsó pontjától a legfelsőig 100 méteres. Sok-sok csigalépcsőt megmászva te is feljuthatsz a kupolájáig, sőt: körbesétálhatsz a kupolakilátón. Az altemplom és a kincstár megtekintését se hagyd ki!
A székesfehérvári Országalma egy vörösmárvány díszkút, a város fontos jelképe 1943 óta. De ennél sokkal-sokkal régebbi időkre utal. A magyar államalapítás korára, amikor Szent István igazi várossá tette ezt a települést. Felidézi azokat a századokat is, amikor még itt volt a Magyar Királyság fővárosa, itt tartották a királyi törvénykezési napokat és az országgyűlést, valamint összesen 43 magyar király koronázását.
Az országalma eredetileg a koronázási jelvények egyike. A koronázási jelvények hatalmat szimbolizáló tárgyak, melyeket a koronázáskor adtak át ünnepélyesen a királynak. A magyar koronázási jelvények: a Szent Korona, a koronázási palást, a királyi jogar, az országalma és a koronázási kard.
Ha lenne kedved egy nagy sétához vagy egy családi piknikhez egy gyönyörű parkban, keresd fel a Brunszvik család egykori martonvásári birtokát! A 18. századi grófi kastély angolkertjében patak is csobog. A patakból duzzasztott tóban lévő sziget nyaranta Beethoven-koncertek helyszíne; ugyanitt megtalálhatod a német zeneszerző mellszobrát is. Beethoven többször vendégeskedett a szépséges kastélyban.
A parkban sokféle állattal találkozhatsz, ha figyelsz - főként madarakkal. De egy kőoroszlánnal is, amely eredetileg a Lánchídhoz készült, végül azonban itt lelte meg a helyét. A kastélyban létrehozott Beethoven Múzeumban a zeneszerzőről és a grófi családról tudhatsz meg további érdekességeket.
A város szívében található Béla király tér I. Béláról kapta nevét - aki a 11. században bencés kolostort alapított ezen a helyen, és itt is temették el. A kolostor romjai a matricán látható Régi Megyeháza udvarán találhatók. Ugyanezen a téren áll Közép-Európa legnagyobb egyhajós katolikus temploma (a hajó ez esetben azt a helyet jelenti, ahol a hívők összegyűltek); ennek közelében épült a díszes homlokzatúvá alakított, 19. századi Városháza.
A téren körbesétálva további nevezetességekkel is találkozhatsz, ha nyitott szemmel jársz. Szekszárd egyébként híres vörösboráról, mivel Magyarország egyik borvidékének központja. 4500 pincével dicsekedhet. Legrégebbi, 18. századi pincéje is a főtéren van, mégpedig a vármegyeháza alatt.
Azokat a patak és folyó menti területeket, amelyek magas vízszint esetén víz alá kerülnek, ártérnek nevezzük. Európa egyik legnagyobb összefüggő ártere Gemencen található. Jórészt erdő borítja, és nagyon gazdag az élővilága. Jellegzetes növényei a füzek, a nyárfák, a galagonya- és szederbokrok. Sok madárnak ad otthont; sasok, fekete gólyák is fészkelnek benne. Nem ritka errefelé a gímszarvas, az őz és a vaddisznó sem.
Gemencen és környékén 7-féle tanösvény mutatja be a helyi természeti értékeket, és van, amelyiken akár végig is biciklizhetsz. Ha kedved tartja, kisvasúton utazva ismerkedhetsz a páratlan szépségű tájjal. Sőt: vízen is útra kelhetsz, hiszen rendszeresen indulnak a környéken erdei hajókirándulások, csónaktúrák.
Ha Pécsre látogatsz, a belvárosban könnyen megtalálhatod egyik fő nevezetességét, a dzsámit. A török uralom idején, a 16. században építtette egy pasa, akit Gázi Kászimnak hívtak. Az akkoriban itt élő, iszlám vallást követő török hívők, muzulmánok jártak ide imádkozni. A pécsi dzsámi ugyan már évszázadok óta keresztény templom, de falán most is látható néhány idézet a muzulmánok szent könyvéből, a Koránból.
Valaha minaret is állt a templom mellett, ami egy magas torony. Ennek erkélyéről szólították imára énekszóval a muzulmánokat naponta ötször. A minaret a törökök ellen vívott harcokban megrongálódott, ezért lebontották, de ha nyitott szemmel jársz a városban, láthatsz egy épségben lévőt is.
Akárcsak sok másik, úgy a siklósi vár is a tatárjárás után épült védelmi célból, a 13. században. Nem kizárólag katonai szerepet töltött be: vastag falakkal övezett palotája főúri lakhelyként szolgált. Sőt, később filmforgatás helyszíne volt: itt készült 1963-ban A Tenkes kapitánya című történelmi tévéfilmsorozat, amit ma is érdemes megnézni. A vármúzeumban még többet tudhatsz meg erről - de nem csak erről.
Ha itt jársz, megnézheted a vár történetéről szóló kiállítást, láthatsz fegyver- és hadtörténeti kiállítást, várkápolnát. Ha nem félsz, akár a várbörtönbe és a kínzókamrába is bemerészkedhetsz. Kajla nagyon szereti a siklósi várat, mivel ez kutyabarát hely - te is magaddal viheted kedvencedet.
Biztosan nem tudsz úgy elmenni mellette, hogy észre ne vennéd! Hiszen ez az épület csupa szín, csupa lágy hullámvonal, szépséges cifraság. Éppen ezért nevezték el a kecskemétiek Cifrapalotának. 1902-ben épült, és legszebb terme a Pávaterem, amely madaras díszítéséről kapta nevét. Itt valamikor kaszinó működött. Most már múzeum és képtár található a palotában, ezért ha arra jársz, te is bátran bekukkanthatsz.
A Cifrapalota teteje és falainak minden szemgyönyörködtető népművészeti motívuma színpompás majolikából készült. Nem is akárhol: a híres-neves pécsi Zsolnay porcelángyárban. A majolika vörös színűre égetett, mázzal és színes festéssel ellátott, ragyogóan fényes cserép.
A változatos gyepek borította homokpuszta képét itt mocsarak, lápok, rétek, erdőségek teszik sokszínűvé. A híres bugaci ősborókás nagy része néhány éve sajnos leégett, de néznivaló azért így is bőven akad. A különleges élővilág, a növényzet védelmében kizárólag a kijelölt turistautakon szabad járni. Bugac rovarvilága ugyancsak gazdag, de megél a területén olyan ritka hüllőfaj is, mint a veszélyeztetett rákosi vipera.
Egykor nagy nyájak legelésztek errefelé - és most is találkozhatsz Bugacon olyan őshonos magyar háziállatfajtákkal, mint a rackajuh vagy a szürkemarha. Bár a régi pásztorélet már megszűnt, megtudhatod a helyi Pásztormúzeumban, milyen volt. A csikósok világából lovasbemutatókon kaphatsz ízelítőt.
Bár egyetlen fellegvár sem ér a fellegekig, gyakran nevezik így az erődítmények legjobban védhető, legmagasabban épült részét, ahonnan jól belátni a környéket. Többek között ugyanezért szeretik a visegrádi fellegvárat a mai turisták: lélegzetelállító panorámát nyújt a Dunakanyarra. A 13. században építtette IV. Béla és felesége, majd több uralkodónk továbbfejlesztette. Híres lakói közé tartozott Mátyás király is.
A város a középkorban hosszabb időn át volt uralkodóink székhelye. Mi több: majdnem 200 éven át itt őrizték a Szent Koronát, ahogyan azt a várbeli kiállítások egyike is bemutatja. Vártörténeti, fegyvertörténeti érdekességekben sincs hiány, a vár további tárlatain szintén sokféle látnivaló akad.
Gödöllő egykor I. Ferenc József és felesége, Erzsébet (Sissi) kedves tavaszi és őszi pihenőhelye volt. Az uralkodópár a koronázáskor kapta ajándékba az itteni birtokot. A hatalmas parkkal körülvett, díszes kastélyt a korábbi főnemes tulajdonos, Grassalkovich Antal és családja építtette a 18. században. Egyebek mellett templom, színházépület, lovarda is tartozott hozzá, melyek napjainkban ismét látogathatók.
A lovaglásért rajongó Sissi királyné még üvegezett folyosót is készíttetett kedvenc lovai számára, hogy azon át juthassanak az istállóktól a lovardáig. Ezt manapság hiába is keresnéd, de más látnivaló azért bőven akad - akár a kastélyban, akár a parkban, akár a park különleges épületeiben nézel körül.
Mintha csak egy mesekönyv képei elevenednének meg a település régi részén, az Ófaluban, melynek 56 különleges, védett háza van. Ezek az 1909-es hollókői tűzvész után épültek, sok jellegzetességet megtartva a palóc népcsoport építészeti hagyományaiból. A falu kicsi, fatornyos temploma 1889 óta várja a katolikus hívőket. Érdemes felkapaszkodni a Hollókő közelében lévő, 335 méter magas kősziklán álló várhoz is.
A hollókői népviselet messze földön híres. Fontos eseményeken még ma is látható a lányokon, asszonyokon. Ilyenkor főkötőt tesznek a fejükre vagy pántlikát kötnek a hajukba, gyöngysort, rojtos vállkendőt, színes szoknyát vesznek fel sok-sok alsószoknyával, hímzett, fekete kötényt és csizmát. A férfiak ruhája sokkal egyszerűbb.
Szeretnél igazi őslényeket látni? Élőben természetesen már nem találkozhatsz velük, megkövült maradványaikkal viszont igen. Az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területen több millió éves fenyőóriások kövületeit, ragadozók, ősorrszarvú és madarak lábnyomait, tengeri állatfajok csontjait nézheted meg.
Valamikor réges-régen ezt a vidéket tenger borította. Vízben álltak a hegyek, soknak csak a csúcsa látszott. A ma már alvó tűzhányók akkor még aktívan működtek. A vulkánkitörések során kiszóródó és kiömlő anyagok kihűlve megszilárdultak, és megőrizték a környező, egykori élővilág nyomait.
Ez az egyik legismertebb hazai várunk, mely más végvárainkhoz hasonlóan a török hódítók elleni védelem fontos pontjának számított a középkorban. 1552-es ostroma során Dobó István és alig 2000 fős védőserege közel harmincszoros túlerővel szemben védte meg. Még az asszonyok is részt vettek az öldöklő küzdelemben, köveket, forró vizet és szurkot zúdítva a falakon felfelé mászó török katonák nyakába.
Tinódi Lantos Sebestyén 16. századi lantos is megörökítette az egri diadal hős várvédőinek elszánt küzdelmét. Szintén erről szól Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye és az ebből készült, közkedvelt film. Az ostromról és a régi végvári életről rengeteg új dolgot tudhatsz meg a helyszínen.
Hazánk legmagasabb csúcsa a Kékes, amelynek 1014 méteres magassági pontját nemzeti színűre festett kő is jelzi. Sokan kedvelik, és nem csak szép természeti környezete miatt. A sok napsütés, a rendkívül tiszta levegő kedvezően hat például a légúti problémákkal, asztmával küzdő betegekre, akik a helyi szanatóriumban kaphatnak kezelést. Mások télen keresik fel a Kékest, hogy jót síelhessenek.
Gyakran emlegetik Kékestető néven is, ami helytelen, hiszen ez a hegy területén található település neve. A hegyen álló új tévétorony 180 méter magas, így Magyarország legmagasabb építményei közé tartozik. Kilátóként is működik, kiváló körpanorámával a Mátra környező hegyeire, tiszta időben akár egészen a Tátráig is elláthatsz. A régi adótorony, amit a bal oldali képen látsz, ma már hotelként működik.
A hatalmas tavat mesterségesen hozták létre az 1970-es években, de ez egyáltalán nem zavarja a benne élő sokféle halat és más vízi állatot. Szeretik a madarak is, például a gémfélék, de a hód és a vidra sem kerüli el. Azért az embereknek is bőven jut hely: strandok, horgászati lehetőségek és vízi sportok várják a turistákat. A vadvizek világa gyalogosan, biciklivel, lóháton, vízi járművel egyaránt bejárható.
A Tisza-tónál madárrezervátumot is létrehoztak, amely vezetővel látogatható. A poroszlói Tisza-tavi Ökocentrum interaktív bemutatókkal, állatbemutatókkal, játszóterekkel és skanzennel biztosít nagyon kellemes és hasznos időtöltést, ráadásul Európa legnagyobb édesvízű akváriumát is láthatod.
Szolnokon található, 444 méter hosszú, és a Tisza fölött vezet át. A belvárosi Tiszai hajósok terét köti össze a szemközti termálstrand és élményfürdő főbejáratával. Csak gyalogosok és kerékpárosok közlekedhetnek rajta. Acélszerkezetének tömege 550 tonna, mégis elegáns és könnyed benyomást kelt. Formája (nevéhez illően) a tiszavirágra emlékeztet.
A tiszavirág nem növény, hanem rovarfaj; a Tiszában nagyobb számban fordul elő. Három éven át él a folyómederben lárvaként, majd társaival együtt kirepül, és nászrepülésbe kezd. Ez a természeti jelenség a tiszavirágzás. Csak néhány órán át tart, mivel szaporodás után a rovar azonnal elpusztul.
Aki egyszer látta, nemigen felejti el, hiszen már méreteiben is lenyűgöző Szeged híres tere. Nevét az 1930-ban felszentelt katolikus templomról kapta, ami szintén nem kicsi: 5000 embert tud befogadni. Korábban egy másik templom volt a helyén, annak bontásakor találták meg a 11. századi alapokon nyugvó kis Dömötör-tornyot. A tér szép épületei közé tartozik a püspöki palota, de itt vannak az egyetem épületei is.
A Dóm téri árkádok alatt a magyar művészet és tudomány jeles alakjait idéző Nemzeti Emlékcsarnokot fedezheted fel, a dómmal szemben pedig a 18 figurát felvonultató, zenélő órajátékot. Nyaranta remek színházi előadásokat is láthatsz, hiszen évről évre itt zajlanak a Szegedi Szabadtéri Játékok.
Kiskundorozsmán 1801-ben épült az első szélmalom, száz évvel később pedig már 23 volt a településen. Ezek a környező tanyavilágban élő emberek kedvelt találkozóhelyeként is működtek. Mára csak egy maradt meg, amely 1821-ben készült el. Kenyér- majd takarmánygabonát őröltek benne, ám a modernebb berendezések elterjedésével leállították. Magára hagyva végül összeroskadt, az 1970-es években építették újjá romjaiból.
A szélmalmok rendszerint dombtetőn álltak, hogy a szél jobban érhesse őket, és könnyebben hajthassa meg lapátjaikat. A 19. században nagyon népszerűnek számítottak, Magyarországon 1873-ban 854-et számláltak össze. Ezután már egyre kevesebb akadt belőlük, mivel divatba jöttek a gőzmalmok.
Több mint 600 éves, és a 16. század második felében az ország legerősebb végvárai közé tartozott. Érdekessége, hogy nem magaslaton, hanem sík vidéken épült, és hogy miután a környéken nagy mennyiségű agyag állt rendelkezésre, téglából készült. 1566-ban Kerecsényi László kapitánynak 2000 emberével 63 napon át sikerült megvédenie a 30 ezres török sereggel szemben, ám a vár végül az ellenség kezére került.
Ma az erődítmény ismét a miénk; 24 kiállítóteremmel és sok programmal várja a látogatókat. Vannak például jelmezes tárlatvezetések, solymászbemutatók, kipróbálhatod a betűvetést lúdtollal, megnézheted a kovácsműhelyt. Egykori végvári vitézzel is találkozhatsz, bár csak szobor formájában.
Élő fagyűjtemény százéves mocsárciprusokkal, mamutfenyőkkel; trópusi, sivatagi és más növénykülönlegességekkel. E sok-sok szépséget a terület korábbi tulajdonosa, a Bolza család hozta létre, a parkot és a kerteket a 19. századtól majdnem 150 éven át építgetve. A hatalmas területen nagyokat lehet sétálni, játszani, szaladgálni.
Sokan keresik fel az itteni makettparkot, a Mini Magyarországot, amely nemcsak hazánk jelentős épületeit mutatja be kicsiben, de Erdélyre, a Felvidékre, valamint a történelmi Magyarország más tájaira is elkalauzol. A gyerekek örömére nemrég egy gyönyörű mesejátszóteret is kialakítottak mellette.
A város egyik legismertebb épülete. Alapterülete 1500 m2, s ezzel az ország legnagyobb református temploma. Helyén már a középkorban is templom állt, csakhogy az leégett. Hasonló sorsra jutott a rákövetkező és az utána következő templomépület is. A jelenlegi 1823-ban készült el. Itt olvasta fel 1849. április 14-én Kossuth Lajos a Függetlenségi Nyilatkozatot, így ez hazánk egyik fontos Nemzeti Emlékhelye is.
A templomban Kossuth Lajos egykori székét és a Kossuth-emlékkiállítást is megnézheted. A 61 méter magas tornyokba vagy a tornyok közötti panorámajárdára is fel szabad menni. Sokan teszik ezt, hiszen közelről láthatják az órát, a harangokat, és fentről nem mindennapi kilátás nyílik a városra is.
Vannak olyan látnivalók, amelyekért a föld alá is érdemes lemenni - ilyen a 25 km hosszú Baradla-barlang. Színpompás, változatos cseppkőalakzatokat rejt, köztük hazánk legmagasabb állócseppkövét, a 19 m magas Csillagvizsgálót. Aggtelekről és Jósvafőről lehet megközelíteni. Ezen a tájon kb. 1300 barlangból álló, terjedelmes barlangrendszer alakult ki, melynek egy része a szomszédos Szlovákiában található.
Nem ritka jelenség, hogy a mészkő repedésein át bejutó víz barlangokat váj ki. A barlangokba is becsepeg, a kőből ásványi anyagokat kioldva, melyek lassan cseppkövekké szilárdulnak. Így történt itt is. A barlangi kincseken túl a környéket is felfedezheted gyalogosan, kerékpáron vagy vízi túrákon.
Amerre csak nézel, szinte mindenfelé hatalmas, rövid fűvel borított síkságot láthatsz erre, amely azonban nem is olyan egyhangú, amilyennek elsőre tűnhet. Vannak itt például mocsarak, árterek is, erre kanyarog a Hortobágy folyó. Fölötte vezet át a 19. században épült, híres-neves Kilenclyukú híd. Régen, amikor a folyókat még nem szabályozták, és medrükből rendszeresen kiöntöttek, különösen nagy szükség volt rá.
A hídon valaha nagy gulyákat, méneseket hajtottak keresztül, úton a vásárokba. A pusztai állattartással, a pásztorélettel, a csárdákkal, az élővilággal csikósbemutatókon, a vadasparkban vagy túraútvonalakon ismerkedhetsz. A csillagdai estéken a pusztai égbolt csodáiból is kóstolót kaphatsz.
Füzérnek valószínűleg már a 13. század elején, a tatárjárás előtt is volt vára - épp azon a látványos helyen, ahol most: egy vulkanikus eredetű hegy ormán. Történetének fontos eseménye, hogy 1526-tól egy éven át itt őrizték a Szent Koronát. Sokáig birtokolták királyok, nemesek, a 17. századtól hosszú időn át a Károlyi családé volt. A 20. századra mind rosszabb állapotba került, de néhány éve szépen felújították.
Helyreállították a felső vár egy részét, a palotaszárnyat, a várkápolnát és az alsó bástyát - egy kis gyaloglás árán mindet meg is nézheted. A várhegy lábánál, a falubeli látogatóközpont interaktív kiállításain és a Tájház Portákon további érdekes dolgokat tudhatsz meg a környék múltjáról.
Írásos emlékek szerint a 14. század elején már biztosan állt vízimalom az Öreg-Túr folyónál, és azt évszázadokon át a Kölcsey és a Kende családok birtokolták. A máig is működőképes malomban a gabonát óriási, forgó malomkövek között őrölték. Ezeket a folyó hajtotta a több mint 6 méter átmérőjű malomkerekek segítségével. Hogy pontosan hogyan, az kiderül az épületben megtekinthető kiállításon.
A malmot nem csak víz hajthatja. A taposómalmot és a kézi malmot emberi erővel működtetik. A szárazmalomban állat, például ló forgatja a kereket, a szélmalomban a szél, a gőzmalomban a gőz. Ma már azért többnyire elektromos gépekkel végzik az őrlést.
Igazi népi építészeti kincs ez az 1766-ban épült, egyszerűségében is szép kis templom. Különlegessége nemcsak abban rejlik, hogy szinte változatlan formában maradt fenn, hanem kazettás famennyezetében is, amely 58 festett táblát foglal magában. Mindet indák, szívek, tulipánok, levélkék díszítik, és nincs köztük két egyforma. Készítőjük, Asztalos Lándor Ferenc a saját nevét is megörökítette az egyiken.
A fehér falak között jól érvényesülnek a berendezés festett, színes darabjai is: a szószék, a karzat és az a 18. századi papi szék, amelyben a mindenkori református lelkész családja foglalhatott helyet. A falu nemesei egykor saját széket készíttettek maguknak, ezekből kettő szintén látható.
1820 decemberében gróf Széchenyi István egy héten át várakozott, mire talált egy hajóst, aki a Duna veszedelmes, mozgó jégtáblái között hajlandó volt átevezni vele Pestről Budára. Ekkoriban ugyanis állandó átkelési lehetőség még nem volt. Széchenyi kezdeményezésére 1840-1849 között épült meg a csodaszép Lánchíd - melynek hivatalos neve most már jó ideje: „Széchenyi lánchíd”.
A hidat az angol William T. Clark tervezte, az építkezést a skót Adam Clark vezette. De a két Clark nem volt rokon, csak névrokon. Érdekes tény, hogy a pompás kőoroszlánok csak utólag kerültek a hídfőkhöz. A dunai vízállást sokáig a Buda felőli pillérbe vésett mérce.
A honfoglalás ezeréves évfordulóját idéző Millenniumi Emlékmű készítéséről 1895-ben született döntés. A két pompás oszlopcsarnok szobrai történelmünk jeles alakjait mutatják be. Középen, a 35 méter magas oszlop tetején Gábriel arkangyal alakja látható a Szent Koronával. Előtte kapott helyet a Hősök emlékköve. A téren található Műcsarnok egyidős az emlékművel, a Szépművészeti Múzeumot kicsit később adták át.
A híres Andrássy út végén lévő, tágas tér ma közkedvelt turistalátványosság; biciklisek, gördeszkások, rolleresek egyik kedvenc helye. Régen virágágyások borították, csak a római katolikus egyház egyik nagy világkongresszusa alkalmából kövezték le, 1937-ben.
A budapesti egyike a világ legrégebbi állatkertjeinek: 1866-tól működik. Létesítésében kiemelkedő szerepet játszott Xantus János zoológus, etnográfus és utazó, aki később az igazgatója is lett. Már a megnyitáskor mintegy 500 állatot, főként hazai fajokat láthatott a közönség, de ha ma idelátogatsz, 870 állatfaj több mint 8500 egyedét láthatod. Te is vigyázz rájuk: ne ingereld, és csak zoocsemegével etesd őket!
Nem csak nézelődni lehet itt: sokféle interaktív játéklehetőség akad, van játszótér, éjszakai séta, állat-örökbefogadási lehetőség, állatbemutató, beülhetsz a 3D-s moziba, nyári táborok közül választhatsz, beleshetsz az állatmentés kulisszatitkaiba. Sőt, akár lovagolhatsz vagy tevegelhetsz is.
Tanulj meg síelni Eplényben! Ez a síaréna Magyarország legnagyobb és legjobban felszerelt sípályarendszere - egy csipetnyi Alpok a Bakonyban. Képzeld, Eplényben 49 hóágyú dolgozik, hogy télen bármikor lehessen síelni. A közel 8 km hosszú pályarendszeren kezdő és profi is jót csúszhat.
Eplény akkor is remek hely az aktív kirándulóknak, ha nincs elég hideg a hóhoz. Libegővel tudtok a hegytetőig utazni, ahonnét mesés kilátás nyílik a Bakonyra. A közelben található a Bakonyi Természettudományi Múzeum, ahol még mamutcsontvázakat is megcsodálhatsz!
A Nyíregyházi Állatpark a legek állatkertje. A háborítatlan természeti környezetben a 30 hektáros tölgyerdő 5000 állatnak ad otthont, melyeket földrészenkénti bontásban tekinthetsz meg! A téli szezonban is kint nyargalásznak a zebrák, orrszarvúk és játszadoznak az oroszlánok, jaguárok. A szerencsés látogatók megleshetik a fóka-sulit is, ahol már az úszólábúak a főszezonra készülve sajátítják el trénereik segítségével az újabbnál-újabb kunsztokat.
A Nyíregyházi Állatpark többször is elnyerte az első helyet az európai állatkertek rangsorában.
Gyulán található hazánk egyik legszebb és legizgalmasabb kastélymúzeuma, a Gyulai Almásy-kastély. A kastély barokk tömbjét Harruckern Ferenc alakította ki, és unokája, Wenckheim Ferenc párját ritkító nemesi rezidenciává bővítette az épületet.
Gyulán született 1810. november 7-én a Himnuszunk zeneszerzője, Erkel Ferenc. A ma Erkel-fa néven emlegetett mezei juhar volt a legkedvesebb helye, aminek zölddel befutott, elkorhadt törzse bekerítve látható a Várfürdő területén. A legenda szerint Erkel annak egykori lombja alatt komponálta a Bánk bán zenéjét.
A Bodrog folyó partján, csodálatos környezetben áll Sárospatak városka és legendás vára. I. Rákóczi György 1616-ban lett a birtok földesura, innentől kezdve élte az épület a fénykorát. A kuruc szabadságharc után osztrák tulajdonosai a belsővárból főúri palotát varázsoltak. Az 1960-as években renoválták a teljes pataki várat, azóta ez a környék egyik legfontosabb látványossága.
A Vörös-toronyban őrzött Rákóczi-kincseket a legenda szerint egy pataki diák úgy dézsmálta meg, hogy betanított egy csókát, és a madár az ablakon berepülve a csőrében kihozott minden nap egy aranyat.
Az Agórában a tudomány sohasem unalmas: lőj célba ágyúval, fejtsd meg a Bermuda-háromszög titkát, tapasztald meg, mekkora munkával jár az elektromosság előállítása, vagy végezz nem mindennapi laborkísérleteket! Az épület legalsó szintje egy óriási játszótér, ahol különleges játékokat próbálhatsz ki. Tesztelheted, mennyire vagy erős és gyors, megtapasztalhatod, milyen könnyen becsapható a szemed, sőt ha elég merész vagy, akár két méter magasban is biciklizhetsz.
Debrecenben rendezik meg a nagy tradíciókra visszatekintő Virágkarnevált.
Az Európa-szerte ismert Bükfürdőt érdemes meglátogatni. A felbecsülhetetlen értékű hévízkincs, az egyedi klíma, a látnivalókban gazdag környezet, a négyévszakos medencék és csúszdák gondoskodnak a családi élményekről és feltöltődésről. A fürdő rengeteg kalandot tartogat kicsiknek és nagyoknak, s ha ez nem lenne elég, Sopron és a Fertőrákosi Kőfejtő a közelben van.
A Fürdőben található egy cápabarlang, ahol biztonságban fürödhetsz ezzel a vízi óriással.
Anonymus leírása szerint a honfoglaló magyarok Árpád vezetésével ezen a helyen "szerét ejtették" az ország dolgainak, azaz megfogalmazták az ország törvényeit. Ennek emlékére a helyet Szernek nevezték el. Ha ellátogatsz Ópusztaszerre, a "múltba lépve" nem csak a Feszty Árpád festette panorámaképet, de a vörösfenyőből épült Erdők Templomát, a Koronás Jurtát és Szer Monostorát is láthatod.
Tudtad, hogy a Csillagösvény labirintus kanyargós falai a magyar legendák csodaszarvasát formázzák? A monda szerint a csodaszarvas egy mitikus vezérállat, akit Isten küldött őseink segítésére a hazakeresésben.
Hallottál már a méltán híres füredi Anna-bálról? A 19. századi nemesek körében legkedveltebb bál ma is nagy népszerűségnek örvend. Nem is csoda, hisz minden évben megválasztják a bál szépét. A romantikus Balatonfüred 1987 óta „A szőlő és a bor nemzetközi városa”. Minden nyáron megrendezik a Balatonfüredi Borheteket, melynek helyszíne az indiai költőről elnevezett Tagore sétány. A sétányt szegélyező fákat mind-mind híres emberek ültették.
Ha itt jársz, látogass el a Gyógy téri Kossuth Lajos forráshoz, amelyet 12 oszlopos kútház ölel körül, vagy a világon egyedülálló ellipszis alakú, feszített víztükrű szökőkúthoz.
A balatonfüredi kikötő előtt álló Halász és a Révész szobra két ősi balatoni foglalkozást elevenít fel. A legenda szerint, aki megsimogatja a csizmájukat, biztosan visszatér a városba. Sejted már, miért olyan fényesek azok a csizmák?
Micsoda látvány a dombon tornyosuló Pannonhalmi Főapátság, melyet a Szent Márton-bazilika harangtornya koronáz. Az ezeréves apátságot ma is bencés szerzetesközösség lakja. Jelmondatuk: ora et labora, azaz: imádkozzál és dolgozzál!
Pannonhalma hazánk első, legrégebbi iskolája. Szent István király fiát, Imre herceget is itt oktatták. Ma Magyarország egyik vezető iskolája, 300 fős kollégiummal.
A 45 méter magas toronyban sokféle szórakozási lehetőség várja a vendégeket. Egy teljesen körbejárható, nyitott kilátó, egy panoráma kávézó, egy technológiai élményközpont és egy bár, ahol kipróbálhatod, milyen 95 százalékosos tiszta oxigént lélegezni... bár kifulladni nem fogsz a lépcsőzésben, hiszen két panorámalift vezet fel a toronyba.
Tudod mi a víztorony eredeti rendeltetése? Ezt a nagyméretű víztartályt olyan magasra kell elhelyezni, hogy a belőle kifolyó víz a gravitáció segítségével minden háztartásba eljusson.
A vár legkorábbi része a felsővárban található öregtorony, mely valószínűleg a tatárjárás után épült. Itt áll még a lakótorony és a palota. A palotaszárnyban megtekinthető az ólomkatona-kiállítás, amely többek között bemutatja az 1241-es muhi csatát, valamint itt található az ásványkiállítás is.
Az alsóvár csonkabástyáján egy 16. századi kohó maradványait tárták fel, melyet egykor a vár urai pénzhamisításhoz szükséges bronz előállítására használtak.
Egy monda szerint a muhi csata után a tatárok elől menekülő IV. Béla királyt egy Bodó nevű aszalómester bújtatta el pincéjében, aki a tatárok előtt magát süketnek tettette, így nem tudták kifaggatni a király hollétéről. Cserébe a királytól később birtokot kapott, ahová a várat építette. A sziklát, melyen a vár épült Bodókőnek nevezték. Bodó lányainak esküvői lakodalma után, melyen a király maga is részt vett, az ő javaslatára Boldogkő várának keresztelték, mert a "hét szép lány itt volt a legboldogabb".
Az épület 1885-től csaknem 20 éven keresztül épült, a teljes befejeztést a tervező sajnos nem érhette meg. Elrendezése teljesen szimmetrikus, az északi szárnyban a felsőház, a déliben pedig az alsóház ülésterme kapott helyet. Ma a piros szőnyeges alsóházban ülésezik az országgyűlés, a kék szőnyeges felsőházat pedig te is meglátogathatod. Leggyakrabban a Duna felőli oldalt láthatod, de a főbejárat a Kossuth Lajos térről nyílik.
Az Országházban tekintheted meg a Szent Koronát és a koronázási ékszereket is.
Az Országházhoz hasonlóan a Szent István Bazilika is éppen 96 méter magas. Talán a honfoglalásra utalhattak a tervezők?
Valamivel több mint 200 évvel ezelőtt a közelben lévő újmassai őskohó működéséhez volt szükség a Hámori-tó kialakítására. Ennek partján építették később a ma is álló, híres Lillafüredi Palotaszállót. Az itt folydogáló Szinva patakot - ami korábban a Hámori-tóba torkollott - el kellett terelni, így keletkezett Magyarország legnagyobb függőleges esésű vízesése. Képzeld, bemehetsz a vízesés alá anélkül, hogy megáznál!
A Hámori-tó átlagosan 9 méter mély, vagyis mélyebb mint a Balaton!
A Makovecz Imre által tervezett épület számos díjat és elismerést kapott. A makói gyógyvíz és a marosi gyógyiszap sok mozgásszervi panaszra nyújt kezelést, de a gyerekeknek is nagy kaland a látogatás, hiszen a vízi játékok, a csúszdás és tocsogó medence, valamint játszóház mellett szárazföldi sportolás is várja őket: biliárd, csocsó, asztalitenisz, lábtenisz, strandröplabda, homokfoci és streetball. Jól hangzik, igaz?
A makói vöröshagyma hungarikum, azaz kiemelkedő magyar érték! Érted már, miért nevezik Hagymatikumnak a Gyógyfürdőt?
A festői szépségű tavasbarlang a Tapolcai-barlangrendszer egyik része, mely két társával alkotja hazánk negyedik leghosszabb barlangját. A barlangot 1903-ban, egy kútásás közben fedezték fel. Ma csónakázhatsz a Cseppkő-teremben, a Búvár-teremben, a Denevér-teremben, az Ősrégész-teremben, sőt összesen 10 terem különleges látnivalói kalauzolnak majd a titokzatos barlangok világában. Kíváncsi vagy a kúszóbarlangra, a kőtapogatóra, és az ősföldrajzi festményekre? A felújított barlangban minden látogatónak mesés élményben lesz része.
A barlangban folyamatosan csepegő vízből kiválnak a benne lévő ásványok, és sok-sok év alatt egy kúp alakú követ formálnak. Ez nagyon-nagyon lassan növekszik, míg csak a víz csepeg. Így keletkezik a cseppkő.
Barangoljatok tizennégy ösvényen, csodáljátok meg a Magyar Szentek Szoborsétányát,
játsszatok a fajátszótéren és az erdei tornapályán, vagy kapaszkodjatok fel a kilátóba!
Szinte egész évben ingyenesen látogatható a Kecskemét északnyugati részén, 62 hektáron elterülő, páratlan szépségű Kecskeméti Arborétum. Összesen 14 ösvényen sétálva több
mint 800 féle növényt csodálhattok meg itt. Nézzétek meg a Mária-kápolna műemléket és a Magyar Szentek szoborsétányát is! Van itt fa játszótér és erdei tornapálya, de nem érdemes kihagyni a kilátót sem.
Robogjatok Hangya Danival a játszótérre, kiránduljatok a vadregényes tanösvényeken,
nyújtózzatok nagyra az Óriások pihenőjén, ügyeskedjetek a Lósi-patak pallósorán,
és keljetek át a függőhídon is.
A Börzsöny és a Cserhát kapujának nevezett Katalinpuszta Kirándulóközpontban minden van, ami egy felejthetetlen túrához kell. Próbáljátok ki a Hangya Dani kisvonatot, ami egészen a játszótérig zakatol! Négyféle túraútvonalon tudjátok bebarangolni a Naszály hegység változatos tájait, olyan helyeket érintve, mint az Óriások pihenője, a lápos Lósi-patak pallósora vagy a nevezetes erdei függőhíd.
Fedezzétek fel a Balaton páratlan madárvilágát a Kányavári-sziget tanösvényén sétálva vagy a kilátók magasából!
Nádasok erdei mögött rejtőzködik a Kis-Balaton ezernyi csodája, amit a Kányavári-szigeten ti is meglelhettek. Ha átkeltek a hatalmas fahídon, a Búbos vöcsök tanösvényen a szigetet kis ösvényeken körbesétálva megfigyelhetitek a környék összes vízimadarát a sás mögül kémlelve vagy a kilátók tetejéről. A felfedezés mellett horgászni is lehet itt, és remek játszótér is vár. Ha autóval érkeztek: a parkolás díjköteles.
Kalandozzatok az erdőben, pihenjetek az Abaligeti-tónál,
de ne hagyjátok ki a Denevérmúzeumot és az Abaligeti-barlangot sem!
Csak kövessétek a denevérjelzéseket, és elétek tárul a Mecsek hegység erdeinek megannyi rejtett szépsége! Bármelyik túraútvonalat is választjátok, látogassatok el a cseppköveiről
híres Abaligeti-barlangba! A kirándulás után pihenjetek le az Abaligeti-tó partján, vagy csónakázzatok, és próbáljátok ki a játszóteret! A Denevérmúzeumot sem érdemes kihagyni,
ha itt jártok.
Ismerkedjetek meg a Kárpát-medencében őshonos állatfajokkal, és induljatok kalandos bicikli- vagy kenutúrára a Holt-Körös mentén!
Felejthetetlen élmény az Állatpark, ami közel 40 féle egyednek ad otthont. Láthattok itt európai bölényt, mely a vadonban már nem fordul elő vagy olyan rejtőzködő állatokat,
mint a borz vagy a nyestkutya. A 7000 literes akváriumrendszer halait is nézzétek meg! Ha meglátogattátok a park minden lakóját, kerékpáron vagy kenuval felfedezhetitek a Holt-Körös különleges élőhelyeit.
Kiránduljatok a Garadna-völgy rengetegében, ahol kidőlt fák szegélyezik az utad. Ne hagyjátok ki a Lillafüredi Pisztrángtelepet és a forgópalotás játszóteret sem!
A Garadna-völgy erdei vasútjának végállomásáról indul az izgalmas Pisztráng tanösvény, mely a Lillafüredi Pisztrángtelepen élő sebes pisztrángokról kapta a nevét. Kidőlt fákon átkelve igazi kalandorként ismerhetitek meg az erdőt. Egy kis kitérőt téve a Pisztrángtelep kristálytiszta
vizében megleshetitek a ficánkoló halakat, de van itt halsütöde, sőt még egy forgópalotás játszótér is.
Kiránduljatok a vízivilágban, ahol fapallókon és sűrű sáson át tárul eléd a környék ritka növény- és állatvilága, majd tekintsetek le a harminc méter magas kilátóból is!
Vízen átívelő fapallókon és sűrű sáson át tárul elétek Sóstó ritka madár- és növényvilága. Olyan szépségeket csodálhattok itt meg, mint az orchideák vagy a tavirózsák. Játék is akad bőven:
csudaklassz mászókák, napozóstég, madármegfigyelők, sőt a Sóstói Látogatóközpont interaktív kiállítása is vár rátok. Ha ez mind nem lenne elég, kapaszkodjatok fel a 30 méter
magas kilátóba, ahonnét belátni az egész tanösvényt!
Mesés feladványokon keresztül ismerjétek meg a Soproni Parkerdő Kecske-patak legendáját, ahol vadászmúzeum, kalandpark és kilátó is vár rátok!
Ezen az elvarázsolt meseösvényen boszorkányok és tündérek kísérik az utatokat. Ha ügyesen megoldjátok a játékos feladványokat, felfedi magát a Kecske-patak legendája.
A Soproni Parkerdő azonban más élményeket is tartogat ám! Próbáljátok ki a mezítlábas ösvényt, látogassatok el a Vadászati Múzeumba vagy a Károly-kilátóhoz és a kalandparkba!
Jó tudni, a kilátó és a kalandpark csak jeggyel látogatható.
Szolnoki Széchenyi parkerdő és játszótér, turisztikai tanösvény
Mókázz a hatalmas játszótéren, sétálj nagyokat az izgalmas túraösvényeken, és látogass el a jámbor állatairól híres Bagolyvár Vadasparkba is!
A Széchenyi Parkerdő hatalmas játszótere biztosan az egyik kedvencetek lesz! Megannyi játékon ügyeskedhettek, de ha mégis ráuntok, akkor irány a tanösvény! Izgalmas feladványok
megoldásával 10 állomáson áthaladva ismerhetitek meg az erdő minden titkát. Ha már itt jártok, váltsatok jegyet a Bagolyvár Vadasparkba is, ahol kedves, jámbor jószágokkal találkozhattok.
Bográcsozzatok egyet a szabadban a Malomvölgyi tó partján.
Pihenjetek meg a tónál és hallgassátok a vízben élő békák hangversenyét. Járjátok be a Malom-völgy tanösvényt. Itt olyan állatokat figyelhetsz meg, mint a színpompás hajnalpírlepke vagy a szilaj küllemével tiszteletet parancsoló parlagi sas.
Egy tízperces autós kitérővel pedig a kalandok tovább folytatódnak a Tardosi lombkoronaösvényen, ahol szó szerint a lombok közé emelkedhettek, és akár 11 méter magasan sétálhattok a föld felett!
Tegyél egy kört a lombok között, ismerd meg az erdő ritka állatait.
A Tardosi lombkoronaösvényen szó szerint a lombok közé emelkedhettek, és akár 11 méter magasan sétálhattok a föld felett! Egy tízperces autós kitérővel pedig a kalandok tovább folytatódnak a Malom-völgy tanösvényen barangolva. Itt olyan állatokat figyelhetsz meg, mint a színpompás hajnalpírlepke vagy a szilaj küllemével tiszteletet parancsoló parlagi sas. Érdemes a tónál is lepihenni és meghallgatni a vízben élő békák hangversenyét.
Ismerjétek meg a Hiúz Házat, fedezzétek fel az erdő ezernyi rejtélyét a titkosírásos feladványokkal, és látogassatok el a Bajdázói-tó mocsári teknőseihez is!
Kismarosról vadregényes erdei úton vasúttal roboghattok fel a Királyréti tanösvényhez. Érkezés után látogassatok el a Hiúz Házba, ahol minden érzékszervetekre ható kiállítást tekinthettek meg. Próbáljátok ki a játszóteret is! A tanösvényen kirándulva titkosírásos játékokon keresztül ismerhetitek meg az erdő rejtélyeit. Ne hagyjátok ki a Bajdázói-tavat sem, hiszen itt mocsári teknősök is élnek! A vasút és a parkoló díjköteles.
Megannyi kaland vár rátok a tanösvényeken, nézzétek meg az arborétumot, próbáljátok ki a játszótereket vagy a tornapályát, és ne hagyjátok ki a kilátót sem!
Deseda valóban a kalandok erdeje, több túraösvényen indulva is bejárhatjátok ezt a csodálatos helyet. Gyönyörű arborétum, erdei tornapálya, számos madárles és két játszótér is vár rátok. A tó partján egy fedett madármegfigyelő is épült, rengeteget láthattok, tanulhattok a természetről és igen ritka madárfajokról. Rövidke autóútra innen magasodik egy kilátó is, ahonnan tényleg lélegzetelállító a panoráma.
Utazzatok vissza az időben az Őrségi Népi Műemlékegyüttes takaros portái közt haladva, látogassatok el a bölényparkba és a Kömpe szeme kilátóhoz!
A Körtike tanösvényen kirándulva megismerhetitek az őrségi vidék jellegzetességeit. Talán még vadkörtét is találtok. Mindenképp ejtsétek útba a bölényrezervátumot, és térjetek le a Kömpe szeme kilátóhoz is! A túra végén pedig érdemes jegyet váltani az Őrségi Népi Műemlékegyüttesbe. Itt járva nem csak az derül ki, hogyan éltek egykor az őrségi emberek,
hanem a régi mesterségeket is kipróbálhatjátok.
Fedezzétek fel jártatokban a tűzhányók keletkezését és működését, a Kossuth-kilátóból pedig gyönyörű kilátásátok lesz a Balatonra.
A Vulkán tanösvényen kirándulva megismerhetitek a tűzhányók keletkezését és működését. Még az egykori vulkán kráterébe is leereszkedhettek. Innen csak felfelé vezet az út, egyenesen
a Kossuth-kilátóba, ahonnét a Balaton alakú kavicságy mellett az igazi tavat is megpillanthatjátok.
Lépdeljetek a pallósoron, csupán néhány centire a víz felett, járjátok be az ártéri erdőt, és próbáljátok ki az izgalmas kalandparkot!
A tanösvényen megismerhetitek az ártéri erdők csodáit. A kirándulás legjobb része a lápos vidéken átívelő pallósor, melyen csupán pár centivel lépkedhettek a víz felett. Legyen nálatok távcső, hogy valamelyik madárlesben pihenve szemügyre vehessétek a környék madarait.
A kirándulás végén elő a tartalék energiákkal, és játsszatok egy nagyot a Családi kalandparkban!
Látogassatok el a vadasparkba, nézzétek meg az Erdészek Barátság Parkját, gyönyörködjetek a dunai panorámában, keressétek meg a Kádas-tavat és a hatalmas erdei függőhidat!
Felsorolni is nehéz mennyi élmény vár rátok a Mogyoróhegyi Természetismereti tanösvényen. Ismerkedjetek meg közelebbről az erdő állataival a vadasparkban, majd indulhat a kirándulás! Csodáljátok meg a faragott totemeket az Erdészek Barátság Parkjában, gyönyörködjetek a dunai panorámában, és keressétek meg az unkákat a Kádas-tóban!
Ha elég merészek vagytok, kis kitérővel látogassatok el a hatalmas függőhídhoz is!
Utazzatok a híres Zsuzsi vonaton a Hármashegyre, ahol vár rátok a játszórét, az Erdőspuszták csodái, sőt egy magas kilátó is!
A híres Zsuzsi Erdei Vasúton is eljuthattok a Hármashegyre. A kisvasút már 138 éve robog szorgalmasan a sínpárján. Ám ha szeretnétek, homok- és földúton kalandozva, autóval is megközelíthetitek a tanösvényt. Érkezés után vár rátok a játszótér és az Erdőspuszták kincseit bemutató kalandos túra. Mindenképp kutyagoljatok fel a kilátóba is, ugyanis a tetejéről számos környékbeli település, valamint a hajdúsági vármegyeszékhely is látható, sőt, teljesen tiszta időben még az ötven kilométerre fekvő Nagyvárad is szépen kivehető. Ne feledjétek, a kisvasútra jegyet kell váltani!
Várnak rátok a kristálytiszta Pisztrángos tavak, a Szikla-forrás, a gyönyörű Fátyol-vízesés, az Istállós-kői-barlang és a Szalajka-völgy ezernyi élménye!
Talán egy hét is kevés lenne, annyi felfedezni való csodát rejt a Szalajka-völgy! Ha kisvasúttal érkeztek, a Gloriette-tisztásról indul utatok. Ne hagyjátok ki a kristálytiszta Pisztrángos-tavat,
a barlangból felszínre törő Szikla-forrást, a gyönyörű Fátyolvízesést, és kapaszkodjatok fel az Istállós-kői-barlanghoz is, amelyben réges-régen ősemberek éltek! A kisvasútra jegyet kell váltani!
Utazzatok az ország legrégebbi erdei kisvasútján, sűrű erdőn és alagúton át, majd fedezzétek fel a zempléni rengeteg élővilágát!
Az ország legrégebbi erdei kisvasútján roboghattok keresztül a zempléni rengetegen. Utatokon láthattok kedves hegyi tavat, szépséges vadászkastélyt, sőt Kőkapunál még egy alagúton is áthalad a vonat. A Páfrány tanösvényen aztán még több érdekességet tudhattok meg a környék élővilágáról, csak kövessétek a jelzéseket! Ne feledjétek, a kisvasútra jegyet kell váltani!
Kalandozzatok a mesés Gemenci erdőben, ahol vizenyős árkokon átívelő fahidacskák és víz fölé nyúló pallósor segíti az utad a különleges Forgó-tóig!
Erre a tanösvényre csak kisvasúttal tudtok érkezni, de micsoda kaland a Gemenci-erdőt átszelni vele! Gemenc-Dunapart megállótól indul a túra, amin megismerhetitek e különleges
élőhely minden szépségét. Vizenyős árkokon átívelő fahidacskákon juthattok el a Forgó-tóig, ahol a víz fölé nyúló pallósoron sétálhattok be a lesfalhoz, melynek rejtekéből láthattok ritka vízi madarakat vagy tóban hűsölő vaddisznókat. Jó tudni: a kisvasútra jegyet kell váltani!
Fedezzétek fel a Keszthelyi-hegység természeti értékeit a kilállításon, és a Boroszlán tanösvényen is! Kapaszkodjatok fel a Bél Mátyás-kilátóra is, ahol csodás kilátásban lesz részetek!
A tanösvény a Keszthelyi-hegység élővilágát tárja fel. Neve egy örökzöld cserjefélére, az e helyen is honos henye boroszlánra utal. A túra során fantasztikus panorámában lehet részetek a Bél Mátyás-kilátóból a Garga-hegyen. Gyenesdiáson mindenképp térjetek be a látogatóközpont interaktív kiállítására! A közeli Festetics Imre Állatparkban számos állatfajjal találkozhattok, így még jobban megismerhetitek a környék természeti értékeit.
Megannyi kaland vár itt rátok: vízimalom, szikla-alagút, pálmaház, tó és kiállítások! Fedezzétek fel az arborétumot és az itt élő közel 13 000 növényfajt is!
A több mint 200 éves kert a helyi kastélyparkból alakult ki, egy szép tó is tartozik hozzá. Közel 13 000 növényfajt és növényfajtát mutat be. A fákon és cserjéken kívül például évelő, sziklakerti és hagymás-gumós növénygyűjteményekben lehet itt gyönyörködni. Mindezekkel olyan tematikus útvonalakon is ismerkedhettek, mint például a Biblia növényei, az Észak-amerikai tanséta vagy a Kínai növények tansétája. Ne hagyjátok ki a Berkenyeház és a Karbonház érdekes kiállításait sem!
Ismerjétek meg a Vulkánpark kiállításain, hogyan alakították a felszínt több millió évvel ezelőtt a vulkánok. Látogassatok el a közeli Geológiai tanösvényre is!
Szeretnétek körülnézni egy békésen pihenő vulkán belsejében? Akkor keressétek fel a Ság-hegyet! Keletkezésének történetét a Geológiai tanösvény meséli el. Mivel sokáig kőbányászat folyt ezen a helyen, és a hegy egy részét elbontották, a 279 méter magas csúcsról beláthattok az egykori tűzhányó kráterébe. A celldömölki Vulkánpark kiállításain szimulátorok, interaktív eszközök segítségével figyelhetitek meg, hogyan alakították a felszínt több millió évvel ezelőtt a vulkánok.
Ismerjétek meg a madarak életét, majd járjátok be az élményösvényt, és látogassatok el a 300 növényfajt bemutató, közeli Chernel-kertbe!
A látogatóközpont jeles ornitológusunk, madártantudósunk nevét viseli, nem véletlenül. Kiállításán – egyebek mellett – sokat megtudhattok a madarak életéről és a madárvédelemről. Ha már bejártátok az épület körüli élményösvényt, látogassatok el a 300 növényfajt bemutató, közeli Chernel-kertbe! Az itteni madárvédelmi mentőközpont jóvoltából élő ragadozó madarakkal is találkozhattok. Utána jöhet egy kis kikapcsolódás a szomszédos Alpannonia szabadidőpark játszóterén.
A Látogatóközpont kiállításán megismerhetitek a Balaton keletkezésének történetét, majd sétáljatok el a közeli gejzírmezőhöz is, ahol az Aranyház gejzírkúppal is találkozhattok!
A régmúltban, még jóval a Balaton kialakulása előtt vulkánok működtek itt. A vulkáni utóműködések során gejzírek, ki-kitörő melegvizes források keletkeztek; a forró vízből kicsapódó, majd lehűlő anyagok kőzetté szilárdultak. Az így létrejött gejzírkúpokból mintegy 50 maradt fenn, persze ma már nem működnek. A legnagyobb a szép kilátást nyújtó Aranyház. Ha megmásztátok, a Levendula Ház Látogatóközpontban még többet megtudhattok róla és a tihanyi levendulatermesztés hagyományairól is.
Planetárium, kiállítások, 3D mozi és távcsőpark - megannyi kaland vár rátok a Pannon Csillagdában. Látogassatok el a közeli bencés monostorba, és sétáljatok el a Hubertlaki-tóhoz is!
A tó az Esterházy grófok egykori vadászkastélyához tartozott, eredeti neve Hubertlaki-tó. Mesterségesen hozták létre, és a vize elárasztott egy égerest – a fák csonkjai ma is láthatók benne. Mivel ezáltal hasonlóvá vált az erdélyi Gyilkos-tóhoz, ma már így is nevezik. A közelében áll Szent Hubertusznak, a vadászok védőszentjének emlékműve. Ha mindezt megnéztétek, járjátok be sétavonattal a környéket, Bakonybélen pedig keressétek fel a bencés monostort és a Pannon Csillagdát!
Sétányok és az titokzatos ösvényeken át fedezhetitek fel a sportpályát, a játszóteret és az eredei tavat. Ugye megtaláljátok a négy évszakot jelképező szobrokat?
Az arborétumot 1959-ben alapította Galambos Gáspár erdőmérnök. Ha szeretitek az erdei barangolásokat, akkor ezen a helyen igazán lesz rá alkalmatok: a sétányok és az ösvények 12 kilométernyi úthálózatot alkotnak. Eljuthattok rajta a sportpályához, a játszótérhez vagy az erdei tóhoz, amely halak és mocsári teknősök élőhelye. Közben szemügyre vehetitek a növényeket, a különleges fafajokat. A legügyesebbek biztosan megtalálják a négy évszakot jelképező, rejtőző szobrokat is.
Kövessétek a tanösvényt, ahol sokféle ismeretet szerezhettek a földtörténeti korok érdekességeiről és a bauxitbányászatról. A bányászati múzeum további izgalmakat is tartogat, ki ne hagyjátok!
A park területének hullámos felszínét vöröses színű kőzet borítja – mintha csak a Mars tájait látnátok! Kövessétek a tanösvényt, és sokféle ismeretet szerezhettek a földtörténeti korok érdekességeiről és a bauxitbányászatról. A bauxit a fémipar számára fontos kőzet: az alumíniumgyártás nélkülözhetetlen alapanyaga. Régen itt működött Európa legtöbb bauxitot kitermelő bányája, amit 1962-ben zártak be. Ennek helyén nyílt ez a nagyon izgalmas, múzeummal is rendelkező bemutatóhely.
A Fürkész ösvényen megismerhetitek a környék jellegzetes állatfajait, majd látogassátok meg a cseppköbarlangot is! Lazításként sétáljatok el a csodásan tiszta vizű Tengerszem-tóhoz!
A Baradla-barlang jósvafői bejáratánál található Fürkész ösvényen egy fürkészdarázs-figura kísér végig titeket. Közben sokféle szórakoztató feladat vár rátok, és megismerkedhettek a környék jellegzetes állatfajaival, például a foltos szalamandrával és a zöld varanggyal. Persze a cseppköveiről híres barlangba is érdemes lemenni és körülnézni! Lazításként sétáljatok el a közeli, csodásan tiszta vizű Tengerszem-tóhoz!
A Látogatóközpontban interaktív kiállításon és változatos programokon vehettek részt, majd nézzetek körül a kilátóból is. Az Ős-Dráva tanösvény pedig a régi Dráva-menti tájat ismerhetitek meg.
Ha ide kirándultok, az Ős-Dráva Látogatóközpontban interaktív kiállítást láthattok, változatos programokon vehettek részt, körülnézhettek a kilátóból, továbbá sok mindent megtudhattok az Ormánságról. Nyaranta kajak- vagy kenutúrára is mehettek a környéken. A központtól induló Ős-Dráva tanösvény a régi Dráva-menti tájat, a folyószabályozást, a természeti értékek megőrzésének lehetőségeit mutatja be. Izgalmas lesz végigsétálni a hídon, amely sűrű nádason vezet át.
Játszótér, háromszintes játszóvár, kondipark, tanösvény, bicikliutak, és mindez szépséges erdei környezetben! Nyáron ráadásként a „mezítlábas” sétányt is kipróbálhatjátok!
Játszótér, háromszintes játszóvár, kondipark, tanösvény, bicikliutak, és mindez szépséges erdei környezetben! Nyáron ráadásként próbáljátok ki a „mezítlábas” sétányt, amelyen cipő nélkül lehet végigmenni. Nem véletlen, hogy sokan szeretik ezt a kirándulóhelyet, mely az itteni sós vizű szikes tóról kapta nevét. A tó vizének már Mátyás király korában gyógyerőt tulajdonítottak; ma több fürdő található a környékén, de strandja is van, és csónakkal is átkelhettek rajta.
Gyönyörködjetek a rododendronokban és a kert megannyi csodás növényében, kapaszkodjatok fel a kilátóba és a lombkoronasétányra! A játszóteret se hagyjátok ki!
Európa egyik legszebb arborétumát 1922-ben hozta létre dr. Ambrózy-Migazzi István gróf, akit egykor virágos grófként is emlegettek. Tavasszal színpompás, illatos rododendronokban gyönyörködhettek itt, de máskor sem fogtok unatkozni. Van játszótér, kilátó, és végigmehettek a 130 méter hosszú, 10 méter magas lombkoronasétányon. Figyeljétek meg fentről az Óriások erdejének lakóit, a közeli Hétforrás vízfolyásait! Lefelé akár csúszdán is jöhettek, ha van hozzá merszetek!
Kapaszkodjatok fel a Lombkorona Tanösvényre, ahol megannyi izgalmas játékon keresztül ismerhetitek meg az erdei madár-, denevér- és fafajokat. A játszóteret se hagyjátok ki!
Ti is megismerhetitek a kaszói erdő természeti kincseit, ha bejárjátok a Kaszói Kirándulóközponttól induló utakat – például a 124 méter hosszú Lombkorona tanösvényt. Innen 9,5 méteres magasságból nézhettek körül, ráadásul izgalmas játékokkal fedezhetitek fel az erdei madár-, denevér- és fafajokat. A központhoz visszatérve egy szuper játszóteret is találhattok. Ha tovább kalandoznátok: ott a közeli vadaspark! Kisvasútra ülve a híres Baláta-tavat is könnyen elérhetitek.
Fedezzétek fel a Sástó környékét, majd induljatok el a Béka tanösvényen a Farkas-kút forrásig. Ha elég bátrak vagytok, akkor kapaszkodjatok fel a kilátóba is!
Vízen átívelő fapallókon és sűrű sáson át tárul elétek Sóstó ritka madár- és növényvilága. Olyan szépségeket csodálhattok itt meg, mint az orchideák vagy a tavirózsák. Játék is akad bőven: csuda klassz mászókák, napozóstég, madármegfigyelők, sőt a Sóstói Látogatóközpont interaktív kiállítása is vár rátok. Ha ez mind nem lenne elég, kapaszkodjatok fel a 30 méter magas kilátóba, ahonnét belátni az egész tanösvényt!
Piknikezzetek a tó partján lévő Piknikligetben, majd sétáljatok fel a Várhegyre, illetve a Várhegy-kilátóhoz. A tóparti játszóteret se hagyjátok ki!
Tolna vármegye legöregebb, 180 éves cseres-tölgyesében barangolhattok itt, amely sokféle növényritkaságnak és védett állatnak ad otthont. A helyi horgásztóban harcsát, pontyot, amurt, süllőt és másféle halakat is foghatnak a horgászok. A tó déli oldalán, a Piknikliget mellett található ösvényen elindulva kellemes túrát tehettek a gyönyörű panorámájú Várhegyre, illetve a Várhegy-kilátóhoz, majd vissza a tóhoz. Végül jöhet a játék: a tóparti Süllőfészek játszóteret mindenképp érdemes kipróbálnotok!
Barangoljatok a vízmosásokkal, szurdokokkal szabdalt, vadregényes völgyben, fedezzétek fel a környékbeli barlangokat és a millenniumi völgyhidat!
A vízmosásokkal, szurdokokkal szabdalt, vadregényes völgy barlangjaiban valaha betyárok is bujkáltak, köztük a híres Savanyó Jóska. Betyároktól szerencsére már nem kell tartani, így nyugodtan utazhattok hazánk egyik legszebb vasútvonalán, az 1895-96 ban épült millenniumi vasúton, mely alagutakon és völgyhidakon is áthalad. A helyi tanösvényen jót sétálhattok, miközben utatokat többször is keresztezi a Cuha-patak. A közeli Ördögrét remek hely lehet egy kis piknikezéshez.
Fedezzétek fel állatok és növények több millió éves nyomait, majd irány a Lombkorona sétány, ahol a lombok lakóival is találkozhattok!
Valamikor réges-régen itt tengerek hullámzottak, és vulkánok ontották magukból az izzó-forró anyagokat. Az elterülő láva kihűlve megőrizte számunkra az akkori állatok és növények nyomait: több millió éves fenyőóriások kövületeit, ragadozók, madarak, ősorrszarvúk lábnyomait, tengeri állatfajok csontjait. Ennek köszönhető, hogy ma ti is megnézhetitek ezeket. És ha még más kalandra is vágytok: irány a Lombkorona tanösvény!
A Kakukkvirág tanösvényen ismerkedjetek meg a tópart lakóvial játékos feladatokon keresztül, majd a madármegigyelő állomásról lessétek meg a madarak viselkedését!
Hogy mi a kakukkvirág? Könnyen megtudhatjátok, ha végigsétáltok a róla elnevezett tanösvényen, amely a Zala vármegyei Csesztregi-tó körül vezet. Útitársként a díszes légvadász figurája kísér titeket. Miután bemutatkozott, ő segít nektek az állomásokon elérhető játékos feladatok megoldásában. Így megismerkedhettek a tó és a tópart lakóival. A játszótér madármegfigyelő állomásán pedig megleshetitek a madarak viselkedését.
Kapaszkodjatok fel a Gizella királyné- kilátóba, ahonnan a Bakony hegységre, a várra és a híres viaduktra is ráláthattok. Próbáljátok ki a sportpályákat, a játszótereket!
A Gulya-dombi parkerdő tanösvénye két körből áll, így hosszabb és rövidebb útvonalat is választhattok, séta közben pedig sokféle élőlénnyel ismerkedhettek meg. A Gizella királyné-kilátóból a Bakony hegységre, a várra és a híres viaduktra is ráláthattok. Kipróbálhatjátok a sportpályákat, a játszótereket, télen a szánkópályát. Kajla szeret ide jönni, mert kutyafuttató is van. A szomszédos Veszprémi Állatkertben nézzétek meg hazánk legnagyobb dinoszauruszkiállítását, nagy kaland lesz!
Fedezzétek fel az ökopart meglepetéseit, majd látogassatok el az Égerösvényre is, ahol a környék élővilágát ismerhetitek meg. A közeli Csiga-túrát se hagyjátok ki!
Hallottatok már arról, hogy a híres zalakarosi gyógyfürdő mellett csodálatos termáltó és ökopart is található? A vízi tipegőn lépkedve szinte a tavon sétálhattok, és más izgalmas élmények is várnak rátok itt. A tó mögötti égerfaligetben, az Égerösvényen például megismerkedhettek Tőzike tündérrel, aki sok mindent mesél a környék élővilágáról. A közeli Csiga-túra tanösvény különleges erdei kalandokat ígér – járjátok végig! Mindjárt az elején egy kilátóból is körülnézhettek!
Más hasonló kereskedelmi weboldalakhoz hasonlóan a www.kajla.hu weboldal is használja azon szokásos technológiát, amelyet sütinek (cookie) hívnak, valamint web szerver log fájlokat, annak érdekében, hogy információt szerezzen be arról, hogy a felhasználók hogyan használják a Weboldalt. A sütik és a web szerver log fájlok használata lehetővé teszi a Weboldal üzemeltetője számára, hogy a Weboldal látogatottságát ellenőrizze és a Weboldal tartalmát az Ön személyes igényeihez igazítsa.
A süti egy kisméretű információcsomag (fájl), amely gyakran egy anonimizált egyedi azonosítót hordoz. Amikor meglátogat egy weboldalt, a weboldal a számítógépének az engedélyét kéri, hogy ezt a fájlt az Ön számítógépe merevlemezének egy olyan részén tárolja, amely kifejezetten a sütik tárolására szolgál. Minden egyes weboldal amelyet meglátogat tud sütit küldeni a számítógépére, amennyiben az Ön által használt böngésző beállítása ezt engedélyezi. Az Ön adatainak védelme érdekében azonban az Ön böngészője az adott weboldalnak kizárólag azt engedélyezi, hogy ahhoz a sütihez férjen hozzá, amelyet az adott weboldal küldött a számítógépének, azaz egy weboldal a más weboldalak által küldött sütikhez nem fér hozzá. A böngészők általában úgy vannak beállítva, hogy fogadják a sütiket. Amennyiben azonban Ön nem kíván sütiket fogadni, beállíthatja úgy a böngészőjét, hogy az elutasítsa a sütik fogadását. Ebben az esetben elképzelhető, hogy a Weboldal néhány eleme nem fog hatékonyan működni, mikor Ön böngészi a Weboldalt. A sütik nem tudnak más információt nyerni a számítógépének merevlemezéről és nem hordoznak vírusokat.
Ez a honlap sütiket használ. A sütik elfogadásával kényelmesebbé teheti a böngészést. A honlap további használatával hozzájárulását adja a sütik használatához. További információ
Sopron, Tűztorony
Esztergomi bazilika
