JÁTSSZ KAJLÁVAL

és fedezd fel magyarországot!

Kajla, a kalandos magyar vizslakölyök idén nyáron az egész országot bejárta, és nagyon sokan csatlakoztatok hozzá.

Rengeteg pecsétet gyűjtöttetek a Kajla útleveleitekbe az ország számos pecsételő pontján. Utaztatok Kajla jeggyel vonaton és hajón is, sok izgalmas élményben volt részetek, és számos Kajla kedvezményt kaptatok mindenféle izgalmas helyen.

Reméljük szép nyaratok volt! Most Kajla is iskolába megy, de decemberben újra találkozhattok!

Addig is Kajla sok sikert kíván mindenkinek a suliban!


Most, hogy elérkezett a szeptember, és mindannyian újra iskolába mentetek, minden osztályban megtartjátok a „Legszebb Kajla útlevél” szavazást, melynek első három helyezettjét a Magyar Turisztikai Ügynökség díjakkal jutalmazza. A szavazást Ti magatok fogjátok levezetni a következő hetekben, tanítóitok segítségével, akiket erről már tájékoztattunk az Oktatási Hivatal közreműködésével.

Vigyázzatok útleveleitekre, hiszen decemberben, tovább folytathatjátok az ország felfedezését Kajlával, melyhez már az újdonsült elsősök is csatlakoznak, akik útleveleiket szintén osztálytanítóiktól kapják meg!


Fedezd fel MAGYARORSZÁG NEVEZETESSÉGEIT!

Sopron, Tűztorony
Sopron, Tűztorony
Valaha köröskörül fal védte Sopront az ellenségtől, mint más városokat is. A kapuknál ellenőrizték, ki lép ki és be. A toronyból azt is meg lehetett figyelni, hol van tűz, amit az őrök éjjel lámpással, nappal zászlókkal adtak hírül. Később toronyzenészek jelezték az időt trombitaszóval a Tűztorony erkélyéről. Akkor is trombitáltak, ha tűz ütött ki, illetve ha ellenség vagy fontos látogató közeledett.
Sajnos a lángok a tűztornyokat sem mindig kímélik. A soproni egy baleset miatt égett le 1676-ban. Néhány év múlva újjáépítették. A mai látogatók belülről is megnézhetik, sőt, aki a sok-sok lépcsőn fellépeget, pont ugyanarról a körerkélyről tekinthet le Sopronra, ahonnan egykor a toronyőrök.
Fertőrákosi Kőfejtő
Fertőrákosi Kőfejtő
Lenyűgöző látványban lesz részed, ha ide látogatsz. Óriási sziklafalak között járhatsz-kelhetsz, ahol a bányászok korábban hatalmas, barlangszerű termeket vájtak ki. Sokáig kedvelt építőanyag volt az itteni mészkő, ami 10-12 millió éve, egy egykori tengerből maradt hátra, és tele van megkövesült állat- és növénymaradványokkal. A bányászat megszűnt, a kőcsarnokok egyikében ma barlangszínház működik.
A barlang Témapark-kiállításán őslénytani bemutatót láthatsz, és egy időalagút is vár rád, amelyben a mészkő keletkezését követheted nyomon. A környék természeti értékeivel a Sziklai Benge Tanösvényen ismerkedhetsz meg; a kőfejtő tetejéről akár a gyönyörű Fertő-tavat is megcsodálhatod.
Jáki templom
Jáki templom
Valamikor bencés apátság működött Jákon. Egy nemes, Jáki Nagy Márton alapította a 13. században, ám ennek a kolostornak a falait már rég lebontották. A templom többször megrongálódott, villámcsapás is sújtotta, de szerencsére megmaradt. Román stílusú, így erődítményre emlékeztető, tömör, vaskos falak, zömök pillérek és tornyok jellemzik.
Az épület díszes főbejárata bélletes: legnagyobb, kőoszlopos kapunyílásán belül még sok hasonló található egyre csökkenő méretben. A legbelső foglalja magában a nyitható fakaput. A pesti Városligetben található Jáki kápolnához e kapuzat pontos mását építették meg.
Kőszegi vár
Kőszegi vár
Kőszegen mindennap 11 órakor megszólalnak a harangok. Arra a nevezetes várostromra emlékeztetnek, amely 1532-ben zajlott itt, Jurisics Miklós várkapitány vezetésével. A várat 70-80 ezer fős török sereg próbálta megszerezni. A kapitánynak kevesebb mint 50 katonával és a várba menekült környékbeliek segítségével kellett helytállnia.
Még többet tudhatsz meg a vár történetéről a helyszíni kiállításon. Azt is láthatod, milyen volt egy földesúr asztala és konyhája, vagy hogy milyen volt egy igazi lovagterem. A fegyvertárban kiderítheted, miféle fegyvereket használtak a középkorban. A várban akár te magad is kipróbálhatod az íjászkodást!
Hévizi-tó
Hévizi-tó
Hitted volna, hogy Európa legnagyobb gyógyhatású melegvizes tava nálunk, a Hévízi-gyógytó Természetvédelmi Területen található? Csodás erdő és park övezi, szélvédett és gyakran sejtelmesen párás. Még télen sem hűl ki. Több forrás táplálja, melyek egy 38,5 méteres mélységben rejtőző, víz alatti barlangból törnek elő. Gyönyörű indiai vörös tündérrózsák is úszkálnak a vizén, melyeket a 19. század végén telepítettek ide.
A fürdőhely fejlesztését az 1700-as években kezdte meg gróf Festetics György. Egész évben sokan járnak ide ízületi és más problémák kezelésére, a világ minden tájáról. Gyerekeknek a gyógyvízben fürdőzni nem ajánlott, de a parti medencéket ők is használhatják.
Keszthely, Festetics-kastély
Keszthely, Festetics-kastély
A Festetics család a 18. században szerezte meg Keszthelyt, még kastély nélkül. Később aztán az is meglett, bár nem gyorsan – körülbelül 140 évbe telt, mire maihoz hasonló formáját elnyerte. A Festeticsek mások javára is sokat tettek: kórházat, gimnáziumot, mezőgazdasági főiskolát alapítottak, támogatták a művészeteket.
Festetics György gróf többször rendezett Helikon ünnepségeket a 19. században neves írók meghívásával. Ezért viseli a Helikon nevet a kastélymúzeum is, melynek kiállításai a 18–19. századba repítenek vissza, bemutatva a főúri életformát. Itt látható hazánk egyetlen épen maradt főúri magánkönyvtára is.
Somogyvámos, Pusztatemplom
Somogyvámos, Pusztatemplom
Volt egyszer Somogy megyében egy Csopak nevű falu, amit ma már hiába keresnénk. A török hódítás idején lerombolták, elnéptelenedett, és később sem építették újjá. A temploma azonban emlékeztet minket arra, hogy létezett. Nagyon régen, a 12. században épült, és mára már csak a tornya meg néhány fala maradt meg, melyek magányosan állnak a pusztában, a Somogyvámos nevű település közelében.
A kora középkori templomok rendszerint rendkívül vastag falúak, ablakaik pedig lőrésszerűek és kicsik – ahogyan azt itt is megfigyelheted. Ennek persze megvan a maga oka. Ha ellenség támadt a falura, a lakosság az erődítményszerű épületbe menekülhetett, és onnan védhette magát a támadók ellen.
Balatonboglár, Gömbkilátó
Balatonboglár, Gömbkilátó
Káprázatos balatoni panoráma egy különleges helyről, a Xantus János Gömbkilátóból – ebben is részed lehet Balatonbogláron. A 15 méter átmérőjű, gömb alakú építmény az 1950-es években készült alumíniumból. Látványosságként szerepelt a brüsszeli világkiállításon, majd a Budapesti Nemzetközi Vásáron is. Mai helyére az 1960-as évek végén került, és később nevezték el Xantus János természettudós–néprajzkutatóról.
A Várdombon álló Gömbkilátó környékén nem csak nézelődni, kirándulni lehet, mozgalmasabb programlehetőségek is akadnak az egész család számára. Van itt bobpálya, kötélpálya, lehet drótkötélen csúszni, falat mászni, íjászkodni, hófánkpályán siklani, de akár trambulinon vagy légvárban ugrálni is.
Tihanyi Bencés Apátság
Tihanyi Bencés Apátság
A Balaton környékének egyik legszebb része a levendulájáról is híres Tihanyi-félsziget. Már messziről láthatod rajta azt a két, 35 méter magas templomtornyot, amelyek a tihanyi apátság templomához tartoznak. Az apátság egy kolostor, amit kevéssel a magyar államalapítás után, 1055-ben hozott létre I. András király bencés szerzeteseknek. A mai kéttornyos templom csak jóval később, a 18. században épült hozzá.
Első eredetiben fennmaradt, hiteles oklevelünk, a tihanyi apátság alapítólevele latin szövegű, de különleges módon már 58 magyar szót is tartalmaz. Kézzel írták állatbőrből készült pergamenre, nem véletlenül: 1055-ben nemhogy számítógép, de papír és nyomda sem volt még Európában.
Sümegi vár
Sümegi vár
Időutazás a középkorba? Képzeletben ez is lehetséges, e vár falai között pedig szinte megelevenedik a múlt. Felvonóhídon sétálhatsz be, megnézheted például a darabontok szobáját, a börtönkiállítást, a püspöki fogadó- és tanácstermet, a várkápolnát, a műhelyeket, a sütőházat és a konyhát. Az erődítményt az első tatárjárás után, a 13. században építtette a veszprémi püspök IV. Béla király parancsára.
A vár többször átépült, bővült, a török időkben a Veszprémből idemenekülő püspökségnek is otthont adott. A várhegy lábánál lévő élménypark és rendezvénycsarnok a viadalok világába visz: lovasbemutatókat, hadigép-kiállítást, török ostromtábort láthatsz, történelmi játszóparkban is játszhatsz.
Komáromi erődrendszer
Komáromi erődrendszer
Elképzelted már, milyen lehetett régen egy várban katonáskodni? A komáromi Monostori erőd kőfalai között sétálgatva könnyen megteheted. A hatalmas, védművekkel ellátott, 19. századi építményt régen katonai kiképzőközpontként és fegyverraktárként használták. A közelében két kisebb erőd is meglátogatható: az Igmándi és a Csillag. Az erődrendszer további érdekes részei a Duna túlpartján, Szlovákiában találhatók.
A katonákat természetesen élelmezni kellett, ezért a Monostori erődnek élelmiszerraktára, magtára, péksége is volt. A magtár termeiben ma Kenyérmúzeum tekinthető meg. Más helyiségekben hadtörténeti és egyéb izgalmas kiállításokkal várják a látogatókat.
Esztergomi bazilika
Esztergomi bazilika
A honfoglalást követően Géza fejedelem Esztergomot választotta székhelyéül, kővárat is építtetett ide. A legendák szerint e városban született fia, a későbbi Szent István, akit itt kereszteltek, majd itt is koronáztak királlyá. István uralkodása alatt Esztergom érseki központ lett, Várhegyén épült az ország első székesegyháza. Ennek helyén áll a mai bazilika, azaz a Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház.
A 19. században ismét felújított templom hazánk legnagyobb egyházi épülete és az országban a legeslegmagasabb is. Legalsó pontjától a legfelsőig 100 méteres. Sok-sok csigalépcsőt megmászva te is feljuthatsz a kupolájáig, sőt: körbesétálhatsz a kupolakilátón. Az altemplom és a kincstár megtekintését se hagyd ki!
Székesfehérvár, Országalma
Székesfehérvár, Országalma
A székesfehérvári Országalma egy vörösmárvány díszkút, a város fontos jelképe 1943 óta. De ennél sokkal-sokkal régebbi időkre utal. A magyar államalapítás korára, amikor Szent István igazi várossá tette ezt a települést. Felidézi azokat a századokat is, amikor még itt volt a Magyar Királyság fővárosa, itt tartották a királyi törvénykezési napokat és az országgyűlést, valamint összesen 43 magyar király koronázását.
Az országalma eredetileg a koronázási jelvények egyike. A koronázási jelvények hatalmat szimbolizáló tárgyak, melyeket a koronázáskor adtak át ünnepélyesen a királynak. A magyar koronázási jelvények: a Szent Korona, a koronázási palást, a királyi jogar, az országalma és a koronázási kard.
Martonvásár, Brunszvik-kastély
Martonvásár, Brunszvik-kastély
Ha lenne kedved egy nagy sétához vagy egy családi piknikhez egy gyönyörű parkban, keresd fel a Brunszvik család egykori martonvásári birtokát! A 18. századi grófi kastély angolkertjében patak is csobog. A patakból duzzasztott tóban lévő sziget nyaranta Beethoven-koncertek helyszíne; ugyanitt megtalálhatod a német zeneszerző mellszobrát is. Beethoven többször vendégeskedett a szépséges kastélyban.
A parkban sokféle állattal találkozhatsz, ha figyelsz – főként madarakkal. De egy kőoroszlánnal is, amely eredetileg a Lánchídhoz készült, végül azonban itt lelte meg a helyét. A kastélyban létrehozott Beethoven Múzeumban a zeneszerzőről és a grófi családról tudhatsz meg további érdekességeket.
Szekszárd, Főtér
Szekszárd, Főtér
A város szívében található Béla király tér I. Béláról kapta nevét – aki a 11. században bencés kolostort alapított ezen a helyen, és itt is temették el. A kolostor romjai a matricán látható Régi Megyeháza udvarán találhatók. Ugyanezen a téren áll Közép-Európa legnagyobb egyhajós katolikus temploma (a hajó ez esetben azt a helyet jelenti, ahol a hívők összegyűltek); ennek közelében épült a díszes homlokzatúvá alakított, 19. századi Városháza.
A téren körbesétálva további nevezetességekkel is találkozhatsz, ha nyitott szemmel jársz. Szekszárd egyébként híres vörösboráról, mivel Magyarország egyik borvidékének központja. 4500 pincével dicsekedhet. Legrégebbi, 18. századi pincéje is a főtéren van, mégpedig a megyeháza alatt.
Gemenci erdő
Gemenci erdő
Azokat a patak és folyó menti területeket, amelyek magas vízszint esetén víz alá kerülnek, ártérnek nevezzük. Európa egyik legnagyobb összefüggő ártere Gemencen található. Jórészt erdő borítja, és nagyon gazdag az élővilága. Jellegzetes növényei a füzek, a nyárfák, a galagonya- és szederbokrok. Sok madárnak ad otthont; sasok, fekete gólyák is fészkelnek benne. Nem ritka errefelé a gímszarvas, az őz és a vaddisznó sem.
Gemencen és környékén 7-féle tanösvény mutatja be a helyi természeti értékeket, és van, amelyiken akár végig is biciklizhetsz. Ha kedved tartja, kisvasúton utazva ismerkedhetsz a páratlan szépségű tájjal. Sőt: vízen is útra kelhetsz, hiszen rendszeresen indulnak a környéken erdei hajókirándulások, csónaktúrák.
Pécs, Gázi Kászim pasa dzsámija
Pécs, Gázi Kászim pasa dzsámija
Ha Pécsre látogatsz, a belvárosban könnyen megtalálhatod egyik fő nevezetességét, a dzsámit. A török uralom idején, a 16. században építtette egy pasa, akit Gázi Kászimnak hívtak. Az akkoriban itt élő, iszlám vallást követő török hívők, muzulmánok jártak ide imádkozni. A pécsi dzsámi ugyan már évszázadok óta keresztény templom, de falán most is látható néhány idézet a muzulmánok szent könyvéből, a Koránból.
Valaha minaret is állt a templom mellett, ami egy magas torony. Ennek erkélyéről szólították imára énekszóval a muzulmánokat naponta ötször. A minaret a törökök ellen vívott harcokban megrongálódott, ezért lebontották, de ha nyitott szemmel jársz a városban, láthatsz egy épségben lévőt is.
Siklósi vár
Siklósi vár
Akárcsak sok másik, úgy a siklósi vár is a tatárjárás után épült védelmi célból, a 13. században. Nem kizárólag katonai szerepet töltött be: vastag falakkal övezett palotája főúri lakhelyként szolgált. Sőt, később filmforgatás helyszíne volt: itt készült 1963-ban A Tenkes kapitánya című történelmi tévéfilmsorozat, amit ma is érdemes megnézni. A vármúzeumban még többet tudhatsz meg erről – de nem csak erről.
Ha itt jársz, megnézheted a vár történetéről szóló kiállítást, láthatsz fegyver- és hadtörténeti kiállítást, várkápolnát. Ha nem félsz, akár a várbörtönbe és a kínzókamrába is bemerészkedhetsz. Kajla nagyon szereti a siklósi várat, mivel ez kutyabarát hely – te is magaddal viheted kedvencedet.
Kecskemét, Cifrapalota
Kecskemét, Cifrapalota
Biztosan nem tudsz úgy elmenni mellette, hogy észre ne vennéd! Hiszen ez az épület csupa szín, csupa lágy hullámvonal, szépséges cifraság. Éppen ezért nevezték el a kecskemétiek Cifrapalotának. 1902-ben épült, és legszebb terme a Pávaterem, amely madaras díszítéséről kapta nevét. Itt valamikor kaszinó működött. Most már múzeum és képtár található a palotában, ezért ha arra jársz, te is bátran bekukkanthatsz.
A Cifrapalota teteje és falainak minden szemgyönyörködtető népművészeti motívuma színpompás majolikából készült. Nem is akárhol: a híres-neves pécsi Zsolnay porcelángyárban. A majolika vörös színűre égetett, mázzal és színes festéssel ellátott, ragyogóan fényes cserép.
Bugac
Bugac
A változatos gyepek borította homokpuszta képét itt mocsarak, lápok, rétek, erdőségek teszik sokszínűvé. A híres bugaci ősborókás nagy része néhány éve sajnos leégett, de néznivaló azért így is bőven akad. A különleges élővilág, a növényzet védelmében kizárólag a kijelölt turistautakon szabad járni. Bugac rovarvilága ugyancsak gazdag, de megél a területén olyan ritka hüllőfaj is, mint a veszélyeztetett parlagi vipera.
Egykor nagy nyájak legelésztek errefelé – és most is találkozhatsz Bugacon olyan őshonos magyar háziállatfajtákkal, mint a rackajuh vagy a szürkemarha. Bár a régi pásztorélet már megszűnt, megtudhatod a helyi Pásztormúzeumban, milyen volt. A csikósok világából lovasbemutatókon kaphatsz ízelítőt.
Visegrádi Fellegvár
Visegrádi Fellegvár
Bár egyetlen fellegvár sem ér a fellegekig, gyakran nevezik így az erődítmények legjobban védhető, legmagasabban épült részét, ahonnan jól belátni a környéket. Többek között ugyanezért szeretik a visegrádi fellegvárat a mai turisták: lélegzetelállító panorámát nyújt a Dunakanyarra. A 13. században építtette IV. Béla és felesége, majd több uralkodónk továbbfejlesztette. Híres lakói közé tartozott Mátyás király is.
A város a középkorban hosszabb időn át volt uralkodóink székhelye. Mi több: majdnem 200 éven át itt őrizték a Szent Koronát, ahogyan azt a várbeli kiállítások egyike is bemutatja. Vártörténeti, fegyvertörténeti érdekességekben sincs hiány, a vár további tárlatain szintén sokféle látnivaló akad.
Gödöllői Királyi Kastély
Gödöllői Királyi Kastély
Gödöllő egykor I. Ferenc József és felesége, Erzsébet (Sissi) kedves tavaszi és őszi pihenőhelye volt. Az uralkodópár a koronázáskor kapta ajándékba az itteni birtokot. A hatalmas parkkal körülvett, díszes kastélyt a korábbi főnemes tulajdonos, Grassalkovich Antal és családja építtette a 18. században. Egyebek mellett templom, színházépület, lovarda is tartozott hozzá, melyek napjainkban ismét látogathatók.
A lovaglásért rajongó Sissi királyné még üvegezett folyosót is készíttetett kedvenc lovai számára, hogy azon át juthassanak az istállóktól a lovardáig. Ezt manapság hiába is keresnéd, de más látnivaló azért bőven akad – akár a kastélyban, akár a parkban, akár a park különleges épületeiben nézel körül.
Hollókő
Hollókő
Mintha csak egy mesekönyv képei elevenednének meg a település régi részén, az Ófaluban, melynek 56 különleges, védett háza van. Ezek az 1909-es hollókői tűzvész után épültek, sok jellegzetességet megtartva a palóc népcsoport építészeti hagyományaiból. A falu kicsi, fatornyos temploma 1889 óta várja a katolikus hívőket. Érdemes felkapaszkodni a Hollókő közelében lévő, 335 méter magas kősziklán álló várhoz is.
A hollókői népviselet messze földön híres. Fontos eseményeken még ma is látható a lányokon, asszonyokon. Ilyenkor főkötőt tesznek a fejükre vagy pántlikát kötnek a hajukba, gyöngysort, rojtos vállkendőt, színes szoknyát vesznek fel sok-sok alsószoknyával, hímzett, fekete kötényt és csizmát. A férfiak ruhája sokkal egyszerűbb.
Ipolytarnóci ősmaradványok
Ipolytarnóci ősmaradványok
Szeretnél igazi őslényeket látni? Élőben természetesen már nem találkozhatsz velük, megkövült maradványaikkal viszont igen. Az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területen több millió éves fenyőóriások kövületeit, ragadozók, ősorrszarvú és madarak lábnyomait, tengeri állatfajok csontjait nézheted meg.
Valamikor réges-régen ezt a vidéket tenger borította. Vízben álltak a hegyek, soknak csak a csúcsa látszott. A ma már alvó tűzhányók akkor még aktívan működtek. A vulkánkitörések során kiszóródó és kiömlő anyagok kihűlve megszilárdultak, és megőrizték a környező, egykori élővilág nyomait.
Egri vár
Egri vár
Ez az egyik legismertebb hazai várunk, mely más végvárainkhoz hasonlóan a török hódítók elleni védelem fontos pontjának számított a középkorban. 1552-es ostroma során Dobó István és alig 2000 fős védőserege közel harmincszoros túlerővel szemben védte meg. Még az asszonyok is részt vettek az öldöklő küzdelemben, köveket, forró vizet és szurkot zúdítva a falakon felfelé mászó török katonák nyakába.
Tinódi Lantos Sebestyén 16. századi lantos is megörökítette az egri diadal hős várvédőinek elszánt küzdelmét. Szintén erről szól Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye és az ebből készült, közkedvelt film. Az ostromról és a régi végvári életről rengeteg új dolgot tudhatsz meg a helyszínen.
Kékes
Kékes
Hazánk legmagasabb csúcsa a Kékes, amelynek 1014 méteres magassági pontját nemzeti színűre festett kő is jelzi. Sokan kedvelik, és nem csak szép természeti környezete miatt. A sok napsütés, a rendkívül tiszta levegő kedvezően hat például a légúti problémákkal, asztmával küzdő betegekre, akik a helyi szanatóriumban kaphatnak kezelést. Mások télen keresik fel a Kékest, hogy jót síelhessenek.
Gyakran emlegetik Kékestető néven is, ami helytelen, hiszen ez a hegy területén található település neve. A hegyen álló új tévétorony 180 méter magas, így Magyarország legmagasabb építményei közé tartozik. Kilátóként is működik, kiváló körpanorámával a Mátra környező hegyeire, tiszta időben akár egészen a Tátráig is elláthatsz. A régi adótorony, amit a bal oldali képen látsz, ma már hotelként működik.
Tisza-tó
Tisza-tó
A hatalmas tavat mesterségesen hozták létre az 1970-es években, de ez egyáltalán nem zavarja a benne élő sokféle halat és más vízi állatot. Szeretik a madarak is, például a gémfélék, de a hód és a vidra sem kerüli el. Azért az embereknek is bőven jut hely: strandok, horgászati lehetőségek és vízi sportok várják a turistákat. A vadvizek világa gyalogosan, biciklivel, lóháton, vízi járművel egyaránt bejárható.
A Tisza-tónál madárrezervátumot is létrehoztak, amely vezetővel látogatható. A poroszlói Tisza-tavi Ökocentrum interaktív bemutatókkal, állatbemutatókkal, játszóterekkel és skanzennel biztosít nagyon kellemes és hasznos időtöltést, ráadásul Európa legnagyobb édesvízű akváriumát is láthatod.
Szolnok, Tiszavirág híd
Szolnok, Tiszavirág híd
Szolnokon található, 444 méter hosszú, és a Tisza fölött vezet át. A belvárosi Tiszai hajósok terét köti össze a szemközti termálstrand és élményfürdő főbejáratával. Csak gyalogosok és kerékpárosok közlekedhetnek rajta. Acélszerkezetének tömege 550 tonna, mégis elegáns és könnyed benyomást kelt. Formája (nevéhez illően) a tiszavirágra emlékeztet.
A tiszavirág nem növény, hanem rovarfaj; a Tiszában nagyobb számban fordul elő. Három éven át él a folyómederben lárvaként, majd társaival együtt kirepül, és nászrepülésbe kezd. Ez a természeti jelenség a tiszavirágzás. Csak néhány órán át tart, mivel szaporodás után a rovar azonnal elpusztul.
Szeged, Dóm tér
Szeged, Dóm tér
Aki egyszer látta, nemigen felejti el, hiszen már méreteiben is lenyűgöző Szeged híres tere. Nevét az 1930-ban felszentelt katolikus templomról kapta, ami szintén nem kicsi: 5000 embert tud befogadni. Korábban egy másik templom volt a helyén, annak bontásakor találták meg a 11. századi alapokon nyugvó kis Dömötör-tornyot. A tér szép épületei közé tartozik a püspöki palota, de itt vannak az egyetem épületei is.
A Dóm téri árkádok alatt a magyar művészet és tudomány jeles alakjait idéző Nemzeti Emlékcsarnokot fedezheted fel, a dómmal szemben pedig a 18 figurát felvonultató, zenélő órajátékot. Nyaranta remek színházi előadásokat is láthatsz, hiszen évről évre itt zajlanak a Szegedi Szabadtéri Játékok.
Kiskundorozsma, Szélmalom
Kiskundorozsma, Szélmalom
Kiskundorozsmán 1801-ben épült az első szélmalom, száz évvel később pedig már 23 volt a településen. Ezek a környező tanyavilágban élő emberek kedvelt találkozóhelyeként is működtek. Mára csak egy maradt meg, amely 1821-ben készült el. Kenyér- majd takarmánygabonát őröltek benne, ám a modernebb berendezések elterjedésével leállították. Magára hagyva végül összeroskadt, az 1970-es években építették újjá romjaiból.
A szélmalmok rendszerint dombtetőn álltak, hogy a szél jobban érhesse őket, és könnyebben hajthassa meg lapátjaikat. A 19. században nagyon népszerűnek számítottak, Magyarországon 1873-ban 854-et számláltak össze. Ezután már egyre kevesebb akadt belőlük, mivel divatba jöttek a gőzmalmok.
Gyulai vár
Gyulai vár
Több mint 600 éves, és a 16. század második felében az ország legerősebb végvárai közé tartozott. Érdekessége, hogy nem magaslaton, hanem sík vidéken épült, és hogy miután a környéken nagy mennyiségű agyag állt rendelkezésre, téglából készült. 1566-ban Kerecsényi László kapitánynak 2000 emberével 63 napon át sikerült megvédenie a 30 ezres török sereggel szemben, ám a vár végül az ellenség kezére került.
Ma az erődítmény ismét a miénk; 24 kiállítóteremmel és sok programmal várja a látogatókat. Vannak például jelmezes tárlatvezetések, solymászbemutatók, kipróbálhatod a betűvetést lúdtollal, megnézheted a kovácsműhelyt. Egykori végvári vitézzel is találkozhatsz, bár csak szobor formájában.
Szarvasi Arborétum
Szarvasi Arborétum
Élő fagyűjtemény százéves mocsárciprusokkal, mamutfenyőkkel; trópusi, sivatagi és más növénykülönlegességekkel. E sok-sok szépséget a terület korábbi tulajdonosa, a Bolza család hozta létre, a parkot és a kerteket a 19. századtól majdnem 150 éven át építgetve. A hatalmas területen nagyokat lehet sétálni, játszani, szaladgálni.
Sokan keresik fel az itteni makettparkot, a Mini Magyarországot, amely nemcsak hazánk jelentős épületeit mutatja be kicsiben, de Erdélyre, a Felvidékre, valamint a történelmi Magyarország más tájaira is elkalauzol. A gyerekek örömére nemrég egy gyönyörű mesejátszóteret is kialakítottak mellette.
Debreceni Református Nagytemplom
Debreceni Református Nagytemplom
A város egyik legismertebb épülete. Alapterülete 1500 m2, s ezzel az ország legnagyobb református temploma. Helyén már a középkorban is templom állt, csakhogy az leégett. Hasonló sorsra jutott a rákövetkező és az utána következő templomépület is. A jelenlegi 1823-ban készült el. Itt olvasta fel 1849. április 14-én Kossuth Lajos a Függetlenségi Nyilatkozatot, így ez hazánk egyik fontos Nemzeti Emlékhelye is.
A templomban Kossuth Lajos egykori székét és a Kossuth-emlékkiállítást is megnézheted. A 61 méter magas tornyokba vagy a tornyok közötti panorámajárdára is fel szabad menni. Sokan teszik ezt, hiszen közelről láthatják az órát, a harangokat, és fentről nem mindennapi kilátás nyílik a városra is.
Aggteleki cseppkőbarlang
Aggteleki cseppkőbarlang
Vannak olyan látnivalók, amelyekért a föld alá is érdemes lemenni – ilyen a 25 km hosszú Baradla-barlang. Színpompás, változatos cseppkőalakzatokat rejt, köztük hazánk legmagasabb állócseppkövét, a 19 m magas Csillagvizsgálót. Aggtelekről és Jósvafőről lehet megközelíteni. Ezen a tájon kb. 1300 barlangból álló, terjedelmes barlangrendszer alakult ki, melynek egy része a szomszédos Szlovákiában található.
Nem ritka jelenség, hogy a mészkő repedésein át bejutó víz barlangokat váj ki. A barlangokba is becsepeg, a kőből ásványi anyagokat kioldva, melyek lassan cseppkövekké szilárdulnak. Így történt itt is. A barlangi kincseken túl a környéket is felfedezheted gyalogosan, kerékpáron vagy vízi túrákon.
Hortobágy, Kilenclyukú híd
Hortobágy, Kilenclyukú híd
Amerre csak nézel, szinte mindenfelé hatalmas, rövid fűvel borított síkságot láthatsz erre, amely azonban nem is olyan egyhangú, amilyennek elsőre tűnhet. Vannak itt például mocsarak, árterek is, erre kanyarog a Hortobágy folyó. Fölötte vezet át a 19. században épült, híres-neves Kilenclyukú híd. Régen, amikor a folyókat még nem szabályozták, és medrükből rendszeresen kiöntöttek, különösen nagy szükség volt rá.
A hídon valaha nagy gulyákat, méneseket hajtottak keresztül, úton a vásárokba. A pusztai állattartással, a pásztorélettel, a csárdákkal, az élővilággal csikósbemutatókon, a vadasparkban vagy túraútvonalakon ismerkedhetsz. A csillagdai estéken a pusztai égbolt csodáiból is kóstolót kaphatsz.
Füzér Vára
Füzér Vára
Füzérnek valószínűleg már a 13. század elején, a tatárjárás előtt is volt vára – épp azon a látványos helyen, ahol most: egy vulkanikus eredetű hegy ormán. Történetének fontos eseménye, hogy 1526-tól egy éven át itt őrizték a Szent Koronát. Sokáig birtokolták királyok, nemesek, a 17. századtól hosszú időn át a Károlyi családé volt. A 20. századra mind rosszabb állapotba került, de néhány éve szépen felújították.
Helyreállították a felső vár egy részét, a palotaszárnyat, a várkápolnát és az alsó bástyát – egy kis gyaloglás árán mindet meg is nézheted. A várhegy lábánál, a falubeli látogatóközpont interaktív kiállításain és a Tájház Portákon további érdekes dolgokat tudhatsz meg a környék múltjáról.
Túristvándi vízimalom
Túristvándi vízimalom
Írásos emlékek szerint a 14. század elején már biztosan állt vízimalom az Öreg-Túr folyónál, és azt évszázadokon át a Kölcsey és a Kende családok birtokolták. A máig is működőképes malomban a gabonát óriási, forgó malomkövek között őrölték. Ezeket a folyó hajtotta a több mint 6 méter átmérőjű malomkerekek segítségével. Hogy pontosan hogyan, az kiderül az épületben megtekinthető kiállításon.
A malmot nem csak víz hajthatja. A taposómalmot és a kézi malmot emberi erővel működtetik. A szárazmalomban állat, például ló forgatja a kereket, a szélmalomban a szél, a gőzmalomban a gőz. Ma már azért többnyire elektromos gépekkel végzik az őrlést.
Tákosi református templom
Tákosi református templom
Igazi népi építészeti kincs ez az 1766-ban épült, egyszerűségében is szép kis templom. Különlegessége nemcsak abban rejlik, hogy szinte változatlan formában maradt fenn, hanem kazettás famennyezetében is, amely 58 festett táblát foglal magában. Mindet indák, szívek, tulipánok, levélkék díszítik, és nincs köztük két egyforma. Készítőjük, Asztalos Lándor Ferenc a saját nevét is megörökítette az egyiken.
A fehér falak között jól érvényesülnek a berendezés festett, színes darabjai is: a szószék, a karzat és az a 18. századi papi szék, amelyben a mindenkori református lelkész családja foglalhatott helyet. A falu nemesei egykor saját széket készíttettek maguknak, ezekből kettő szintén látható.
Lánchíd
Lánchíd
1820 decemberében gróf Széchenyi István egy héten át várakozott, mire talált egy hajóst, aki a Duna veszedelmes, mozgó jégtáblái között hajlandó volt átevezni vele Pestről Budára. Ekkoriban ugyanis állandó átkelési lehetőség még nem volt. Széchenyi kezdeményezésére 1840–1849 között épült meg a csodaszép Lánchíd – melynek hivatalos neve most már jó ideje: „Széchenyi lánchíd”.
A hidat az angol William T. Clark tervezte, az építkezést a skót Adam Clark vezette. De a két Clark nem volt rokon, csak névrokon. Érdekes tény, hogy a pompás kőoroszlánok csak utólag kerültek a hídfőkhöz. A dunai vízállást sokáig a Buda felőli pillérbe vésett mérce.
Hősök tere
Hősök tere
A honfoglalás ezeréves évfordulóját idéző Millenniumi Emlékmű készítéséről 1895-ben született döntés. A két pompás oszlopcsarnok szobrai történelmünk jeles alakjait mutatják be. Középen, a 35 méter magas oszlop tetején Gábriel arkangyal alakja látható a Szent Koronával. Előtte kapott helyet a Hősök emlékköve. A téren található Műcsarnok egyidős az emlékművel, a Szépművészeti Múzeumot kicsit később adták át.
A híres Andrássy út végén lévő, tágas tér ma közkedvelt turistalátványosság; biciklisek, gördeszkások, rolleresek egyik kedvenc helye. Régen virágágyások borították, csak a római katolikus egyház egyik nagy világkongresszusa alkalmából kövezték le, 1937-ben.
Fővárosi Állat- és Növénykert
Fővárosi Állat- és Növénykert
A budapesti egyike a világ legrégebbi állatkertjeinek: 1866-tól működik. Létesítésében kiemelkedő szerepet játszott Xantus János zoológus, etnográfus és utazó, aki később az igazgatója is lett. Már a megnyitáskor mintegy 500 állatot, főként hazai fajokat láthatott a közönség, de ha ma idelátogatsz, 870 állatfaj több mint 8500 egyedét láthatod. Te is vigyázz rájuk: ne ingereld, és csak zoocsemegével etesd őket!
Nem csak nézelődni lehet itt: sokféle interaktív játéklehetőség akad, van játszótér, éjszakai séta, állat-örökbefogadási lehetőség, állatbemutató, beülhetsz a 3D-s moziba, nyári táborok közül választhatsz, beleshetsz az állatmentés kulisszatitkaiba. Sőt, akár lovagolhatsz vagy tevegelhetsz is.

200 ezer pecsétet gyűjtöttetek Kajla útleveleitekbe. Szeptemberben Kajla útlevél szépségverseny szavazás!

Vidd magaddal Kajla Útleveledet utazásaidra!

Vidd magaddal Kajla Útleveledet kirándulásaidra és utazásaidra, és mindig vigyázz rá! Gyűjtsd a pecséteket az egész országban! A Kajla pecsételő pontokat és a hozzájuk tartozó térképet megtalálod itt, a weboldalon. Ha útra kelsz, minden pecsételő ponton egy plakátra fogsz bukkanni, hogy biztosan rátalálj a megfelelő helyekre.

Kajla Útleveledbe nemcsak pecséteket gyűjthetsz, hanem útitervet készíthetsz, élményeket írhatsz, jegyzetelhetsz, sőt még képeslapot is tervezhetsz. Használd bátran, hogy minél szebb legyen, mert nyár végén, iskolakezdéskor osztályod legszebb útleveleit a Magyar Turisztikai Ügynökség jutalmazza!

Azért is fontos, hogy magadnál tartsd, mert saját Kajla Útleveleddel és diákigazolványoddal

  • 2019. július 1. és július 31. között díjmenetesen vonatozhatsz a MÁV és a GYSEV belföldi vonatain,
  • 2019. július 1. és augusztus 31. között díjmenetesen hajózhatsz a BAHART települési hajójáratain,
  • 2019. július 1. és augusztus 31. között díjmentesen utazhatsz a MAHART PassNave egyes hajójáratain,
  • 2019. július 1. és augusztus 30. között ingyenes Kajla képeslapodat a Magyar Posta díjmenetesen kézbesíti. Képeslapot a pecséted mellé a Kajla pecsételő pontokon kaphatsz.

A Kajla útlevelekkel kapcsolatos észrevételeket, problémákat az utlevel@kajla.hu e-mail címre várjuk.

10 millió km-t tettetek meg díjmentes Kajla jeggyel A MÁV és a GYSEV vonatain.

Vonatozz díjmentesen Kajla Útleveleddel és diákigazolványoddal a MÁV és a GYSEV vonatain!
MEGHOSSZABBÍTVA AUGUSZTUS 31-IG!

2019. július 1. és augusztus 31. között minden gyermek, aki a vonaton bemutatja Kajla Útlevelét és személyazonosításra alkalmas igazolványát (diákigazolvány vagy személyi igazolvány), ingyenes Kajla jeggyel utazhat a MÁV-START Zrt. és a GYSEV Zrt. belföldi járatain.

A szülő, kísérő részére a MÁV-START Zrt. és a GYSEV Zrt. Díjszabásában meghirdetett viteldíjat meg kell fizetni, az utazás részletes feltételeit a vasúti szolgáltatók Személyszállítási Üzletszabályzata tartalmazza. A MÁV-START Zrt. és a GYSEV Zrt. járatain a gyermekkel együtt utazó egy vagy két kísérő 33%-os kedvezményben részesül, amennyiben más kedvezménnyel nem rendelkezik.

A feláras vonatokra a gyorsvonati pótjegyet, az InterCity pót- és helyjegyet, a helyjegyet, vagy az InterCity pótjegyet a Kajla kampány keretében díjmentesen utazó gyermek részére is meg kell vásárolni.

Az ingyenes utazáshoz a gyermek díjmentes Kajla jegyét előre meg kell váltani a vasúti személypénztárakban, a Vonatinfó applikációból, a MÁV-START Zrt. jegykiadó automatáiból, vagy internetes jegyértékesítési rendszerén keresztül. A jegyet egyútra és oda-vissza útra is meg lehet vásárolni, az általános utazási szabályok szerint (100 km alatti távolságra csak egyúti jegyet kínálnak a vasúttársaságok).

www.mavcsoport.hu
informacio@mav-start.hu

www.gysev.hu
eszrevetel@gysev.hu

FONTOS:
Az előre megváltott Kajla jeggyel együtt a vonaton be kell mutatni a gyermek Kajla Útlevelét és személyazonosításra alkalmas igazolványát (diákigazolvány vagy személyi igazolvány)!

6100 díjmentes Kajla jeggyel utaztatok a Dunán és a Balatonon a MAHART PASSNAVE és a BAHART járatain.

Hajózz díjmentesen Kajla Útleveleddel és diákigazolványoddal a MAHART PASSNAVE és BAHART egyes járatain!
MAHART

2019. július 1. és 2019. augusztus 31. között minden Kajla útlevéllel rendelkező gyermek díjmentesen utazhat a MAHART PassNave Kft alábbi hajójáratain:

  • Budapest-Szentendre-Budapest: menetrend
  • Budapest-Szentendre-Leányfalu-Tahitótfalu-Visegrád-Nagymaros-Dömös-Zebegény-Esztergom: menetrend
  • Esztergomi sétahajó járat: menetrend
  • Visegrádról Kék és Zöld túra: menetrend

A Kajla útlevél más kedvezménnyel nem vonható össze. A Kajla útleveles gyermek kísérői a hatályos díjszabás szerint kötelesek jegyet váltani. A Kajla útlevél önmagában beszállásra nem jogosít. A Kajla útleveles gyermek utazás előtt köteles Kajla útlevelét és diákigazolványát a pénztárban felmutatni és regisztrációs jegyet váltani.

https://www.mahartpassnave.hu
ertekesites@mahartpassnave.hu

BAHART

Ismerd meg a Balaton-parti települések látnivalóit, utazz díjmentesen hajóval! A Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART) 2019. július 1. és augusztus 31. között minden 6-10 éves tanuló számára, aki a jegyvásárlás során felmutatja pecsétgyűjtő Kajla útlevelét és diákigazolványát, díjmentes utazást (100% kedvezmény) biztosít a Balaton-parti települések között közlekedő meghirdetett menetrendi hajójárataira. A BAHART Kajla kedvezményt az érintett tanulók korlátlan számban igénybe vehetik jegyvásárlás során.

A „Kajla” diákkal együtt utazók (felnőtt, testvér, stb.) a BAHART hatályos díjszabásában és egyéb kedvezményrendszere alapján válthatják ki a hajójegyüket. A „Kajla” kedvezmény kizárólag a települések között közlekedő normál menetrendi járatokra vehető igénybe, így gyorshajóra, vízitaxira, séta-, program- vagy egyéb tematikus hajójáratra (pl. Tűzijáték, Minimax, stb.) nem. Más egyéb promóció igénybevételére szintén nem jogosít fel a települési menetrendi járatra történő jegyvásárláskor ez a kedvezmény.

A BAHART jegypénztárak jegyvásárlás nélküli pecsétgyűjtő pontként nem működnek.

Keresd fel a BAHART honlapját és a hajózási lehetőség keresőben jelöld ki az induló és célállomást, majd válaszd ki a megfelelő hajójáratot. A kikötői jegypénztárban mutasd be Kajla útleveled és diákigazolványod, és máris kezedben a díjmentes hajójegyed. Ne feledd: Az élményhez hajó visz!

www.bahart.hu
ugyfelszolgalat@bahart.hu
06 84 310 050

50 ezer ingyenesen feladható Kajla képeslapot kaptatok a Magyar Posta jóvoltából.

Küldj díjmentesen Kajla képeslapot a Magyar Postával!

Itt a remek alkalom, hogy tollat ragadj, és írj egy képeslapot kedvenc helyeidről szeretteidnek!

A Magyar Posta 2019. július 1. és augusztus 30. között ingyen kézbesíti a Kajla képeslapokat, amelyeket egyes Kajla pecsételő pontokon kaphatsz. A képeslapok meglétét ellenőrizd a https://kajla.hu/pecsetelo-pontok oldal "képeslap" oszlopában. A képeslapot Kajla Útleveled bemutatásával kapod meg, így nincs más dolgod, mint megírni a kutyusos lapot, bedobni egy postaládába, vagy feladni bármelyik postán, és már visszük is a címzettnek.

Kellemes időtöltést, sok érdekes élményt kíván Neked
a Magyar Posta

www.posta.hu
ugyfelszolgalat@posta.hu

GYŰJTHETSZ MATRICÁKAT, kártyákat és kuponokat!

A ÜZLETEKBEN!

Részletek

Matricagyűjtés időtartama: 2019.06.20 - 09.30.